4000 éves hajszálakat vizsgáltak tudósok

A ősi grönlandi saqqaq kultúrához tartozó személy szeme feltehetően barna volt, a bőre úgyszintén, haja sötét és sűrű, bár ő maga enyhén kopaszodó - mondta el az ősemberről Eske Willerslev, a koppenhágai egyetem kutatója, aki a feltárást vezette.

A DNS elemzése alapján megállapítható, hogy a hajszál tulajdonosa genetikailag jól alkalmazkodott a hideghez, de könnyen középfülgyulladást kaphatott - mutatott rá egy hangfelvételen a tudós.

"Korábban még egyetlen ősember genomját sem tették közzé" - jegyezte meg Willerslev. Mint mondta, az eddig rendelkezésre álló adatok egy teljes géntérképnek csak egy parányi részét képezték, egyetlen neandervölgyi ember DNS-ének néhány ezer bázispárját. Ezzel szemben most a 4000 éve Grönlandon élt ember 3 milliárd bázispárból (elemi kémiai egységből) felépülő genomjának 79 százalékát megfejtették. Ezt az tette lehetővé, hogy a DNS kitűnő állapotban konzerválódott a jeges talajban.

A genom elemzése kiterjedt az emberi sejt magjában lévő kromoszómákra, valamint egyes DNS-töredékekre is. Az új vizsgálati technológiának, az úgynevezett második generációs szekvenálásnak köszönhetően a Grönland jeges talajában talált hajszálak kettős DNS-spirálját húszszor is ellenőrizhették, míg az emberi genom megfejtésekor, 2001-ben még csak tízszer tudták megismételni a műveletet.

Ennek eredményeként az igen hosszú DNS-szálon több mint 350 ezer egyedi variációt azonosítottak, ezek számos információt szolgáltattak a grönlandi ember eredetéről. A négy különböző bázis sorrendjének váltakozása adja azt a programot, amely meghatározza és megkülönbözteti az egyes egyéneket.

Az A+ vércsoport és az örökítőanyag néhány más genetikai jellegzetessége a kutatók szerint arra utal, hogy az illető egy Szibériában 5500 évvel ezelőtt - vagyis 200 nemzedékkel a "grönlandi" születése előtt - élt népcsoportból származott. "A hozzá legközelebb álló népcsoportok nem az inuitok (eszkimók), a grönlandiak vagy az amerikai indiánok, sokkal inkább Szibéria északkeleti részének három populációja, a ngaszanok, a korjakok és a csukcsok" - közölték. A grönlandi ember őse 5500 éve vándorolhatott az "óvilágból" az "újba", nevezetesen a befagyott Bering-szoroson kelhetett át - vagy ha az nem volt befagyva, akkor csónakkal juthatott át a tengerszoroson.

A hajszálban talált DNS jó állapotban volt, csak 0,8 százalékát "fertőzhette meg" későbbi emberi örökítőanyag. Az ausztráliai Griffith egyetem két szakértője a leletet kommentálva rámutatott, hogy a DNS a hajszálban a legvédettebb a gombákkal és a baktériumokkal szemben.

A tanulmányt a Nature tudományos magazin csütörtökön megjelenő számában tették közzé.