A 21. század betegsége, a stressz

Dr. Patrick Légeron, a téma szakértője a munkaügyi miniszter által megrendelt jelentésében már 2008-ban azt írta, hogy sürgős intézkedésekre van szükség. „Másfél év után kevés előrehaladás történt - jelentette ki - a több tucat öngyilkosság újra aktuálissá tette a jelentésben foglaltakat és a hatóságoknak kényszeríteniük kell a vállalatokat arra, hogy tárgyaljanak a stresszről. Sem ezek, de eúgy tűnik, maga az állam sem vette komolyan."

Mivel magyarázza, hogy a stressz ma ennyire jelen van a munka világban? - kérdezte tőle a lap.

„Húsz év alatt a munka természete alapvetően megváltozott. Hosszú ideig lényegileg fizikai volt, most pszichológiailag vált stresszelővé. A bérből élőknek nagyobb teljesítményekre kell képeseknek lenniük, új technológiákat kell uralniuk és az idő nyomása alatt állnak. Aztán közbejött a globalizáció, ami a vállalatokat ádáz versengésre kényszeríti, állandóan szervezni, restrukturálni kell és az egyén számára ez végtelenül stresszelő. A gazdasági és pénzválság pedig felnagyítja ezeket a tényezőket. Ez magyarázza, hogy a feszültség olyan magas, hogy egyesek nem tudják elviselni és véget vetnek életüknek" - válaszolta.

Észak-Európában, Kanadában már elindítottak valamit. Először is a szervezés terén, a munka érdekesebbé tételével, nagyobb teret engedve a szakmai és a magánélet közötti egyensúlynak, valamint a vezetők megfelelőbb képzésével.

„Franciaországban a vezetőknek nem készítik fel eléggé felelősségük emberi dimenziójára. Az ő feladatuk segíteni a beosztottakat, hogy elérhessék szakmai céljaikat, nem az, hogy ellenőrizzék, büntessék, még kevésbé, hogy gyötörjék őket. A beosztottaknak pedig meg kell tanulniuk kezelni a stresszt, amit olyan egyszerű dolgokkal is meg lehet tenni, mint a jó élethigiénia és a relaxáló képesség" - fejtette ki Patrick Légeron.