A globális felmelegedés nemzetbiztonsági szempontból - 1. rész

A különböző forgatókönyvek szerint az ebből a szempontból leginkább sebezhető térségeknek, mindenekelőtt a Szaharától délre elterülő Afrikának, a Közel-Keletnek, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiának a következő 20-30 évben már élelmiszerhiányra, vízválságokra, illetve katasztrofális áradásokra kell felkészülniük, s ezek amerikai humanitárius vagy éppen katonai akciókhoz vezethetnek.

Ráadásul a klímaváltozás egy másik szempontból is közvetlenül érintheti a haderőt. A szakértők már most aggódnak amiatt, hogy a várhatóan egyre hevesebbé váló viharok, no meg a tengerszint előre jelzett emelkedése számos kulcsfontosságú amerikai támaszpontot is veszélybe sodor. Floridában az 1992-es Andrew hurrikán lényegében lerombolta a Homestead légitámaszpontot, 2004-ben pedig az Ivan hurrikán komoly károkat okozott ugyanitt a Pensacola haditengerészeti légitámaszponton. Az indiai-óceáni Diego García szigete pedig (amely az amerikai és a brit haderők egyik legfontosabb stratégiai támaszpontja a térségben) mindössze néhány lábbal van a tenger szintje fölött.

Az amerikai lap cikkével szinte egy időben hasonlóan vészjósló előrejelzést tett közzé egy ausztrál kutatóintézet. Eszerint a kontinensnyi országnak fel kell készülnie az eddiginél gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra, erdőtüzekre, illetve ciklonokra és áradásokra - egy szóval a klímaváltozás nemzetbiztonsági fenyegetéssé válik. Idén januárban 374 ausztrál vesztette életét a minden korábbinál súlyosabb hőség miatt, egy hónapra rá pedig hatalmas tűzvész rombolt le több mint 2000 házat és okozta 173 ember halálát. "A klímaváltozások vízhiányhoz vezethetnek majd, növelik a járványok kockázatát, és súlyos károkat okozhatnak kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményekben" - figyelmeztet az ausztrál intézet, amelynek kutatói szerint az ország egészségügyi, illetve katasztrófa-elhárítási rendszere jelenleg nincs elég jól felszerelve ahhoz, hogy megbirkózzon az ilyen új kihívásokkal. A kormánynak ezért ugyanolyan erőfeszítéseket kellene tennie, mint amilyeneket az utóbbi években a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyságának növelésére tett.

Alcím: Földönfutóvá vált környezeti menekültek

A klímaváltozással kapcsolatban az egyik legfontosabb probléma világszerte a várható vízhiány. A Föld vízkészletének mindössze 2,7 százaléka édesvíz, de még ennek is 90 százaléka a sarki jégbe és a gleccserekbe van "bezárva", azaz az emberi fogyasztás szempontjából kiesik. Eközben számos termék gyártása valóságos vízpazarlással jár: 10 dekagramm marhahús előállításához és a fogyasztókhoz való eljuttatásához például 7000 liter vízre van szükség. A rossz vízgazdálkodás, a korlátozott vízforrások és a környezeti változások együttes hatása miatt már ma is világszerte 1,1 milliárd ember nem jut biztonságosan fogyasztható, tiszta ivóvízhez. S az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának két évvel ezelőtti jelentése szerint 2080-ban már 2,3 milliárd ember szenved majd a vízhiány miatt, miközben a vízforrások ellenőrzése nemzetközi konfliktusok kiváltó okává válhat.

A víz mellett a másik nagy, a nemzetbiztonságot is érintő kérdés, hogy lesz-e mit enni. Különösen, hogy a Föld lakossága a jelenlegi több mint 6 milliárdos számról 2050-re várhatóan 9 milliárdra emelkedik. Az Indiai-óceán egyik szigetállama, a turistaparadicsomnak számító Mauritius már most készül a rossz időkre: azt tervezi, hogy 20 ezer hektárnyi termőterületet vesz a "szomszédos" Mozambikban, így próbálva csökkenteni az élelmiszerimporttal kapcsolatos aggodalmakat. Egyes gazdag arab államok - köztük Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek - pedig már léptek is: az utóbbi években jelentős földterületeket szereztek Szudánban.

Egy másik turistaparadicsom, a Maldív-szigetek még ennél is nagyobb léptékű földvásárlást tervez. Az új államfő szerint fel kell készülni arra, hogy maga az ország is eltűnhet a klímaváltozás miatt, hiszen területének túlnyomó része alig másfél méterre emelkedik ki a tengerből. S ugyan mi lehetne ennél nagyobb nemzetbiztonsági fenyegetés?

Mohamed Nasid a The Guardian című brit lapnak adott tavaly novemberi interjújában azt mondta, hogy a Maldív-szigetek nagy valószínűséggel víz alá kerül, ha a globális felmelegedés és a tengerszint ebből fakadó emelkedése a jelenlegi mértékben folytatódik. "Saját erőnkből nem tudunk gátat vetni az éghajlatváltozásnak, így kénytelenek vagyunk máshol új földterületet szerezni... Nem akarjuk elhagyni a Maldív-szigeteket, de azt sem akarjuk, hogy földönfutóvá vált környezeti menekültekként évtizedekig sátrakban kelljen tengődnünk" - mondta az államfő. Közlése szerint a földvásárlás legvalószínűbb célterületei Srí Lanka és India (ahol a Maldív-szigetekhez hasonló az éghajlat, a kultúra és a konyha), de szóba jöhet Ausztrália is, ahol nagy, lakatlan területek állnának rendelkezésre. (folyt.)