A Jogpont hálózat sikere

Elmondta: az ország hét régiójában lévő 151 Jogponton a szakemberek 2009. február és 2010. január között 19 ezer tanácsadást végeztek, legtöbben Nyugat-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon fordultak a szolgáltató pontok jogászaihoz.

A Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) 2009. január 1. és 2010. december 31. között az Európai Unió és a magyar állam 924 millió forint támogatást nyújt az ingyenes munkajogi tanácsadást végző Jogpont hálózat számára. A projektet a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) és négy munkáltatói szervezet, az OKISZ, KISOSZ, IPOSZ és ÁFEOSZ közösen valósítja meg.

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a program szükségességét hangsúlyozva elmondta, hogy a munkavállalók és a munkaadók egyaránt élnek a lehetőséggel, a hálózat hozzájárult a rendezett munkaügyi viszonyokhoz, a foglalkoztatás kifehéredéséhez.
Az MSZOSZ elnöke utalt arra, hogy a szakszervezet is működtet jogsegélyszolgálatot, de a Jogpont-hálózat bővebb kör számára teszi lehetővé az ingyenes jogi tanácsadás igénybevételét.

Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke kiemelte: a munkaadók közül elsősorban a mikro- és kisvállalkozások fordulnak a jogi tanácsadásért a Jogpontokhoz annak érdekében, hogy betartsák a szabályokat. Gyakran előfordul az is, hogy a munkáját elvesztő munkavállaló az önálló tevékenység indításához, vállalkozóvá váláshoz kér információt.

A Jogpont hálózat közvetítői szerepet is be tudott tölteni az érintettek között.

A sajtótájékoztatón kiosztott összefoglaló szerint a legnagyobb számban munkavállalók kértek jogi tanácsot, de álláskeresők, vállalkozók és nyugdíjasok is fordultak a Jogpontokhoz. A tanácsadásban domináltak a munkajogi kérdések, ezek száma csaknem 12 ezer volt, ezt követi a társadalombiztosítás-jogi, a vállalkozás, cégjogi megkeresés.

Jelentős számú tanácsadás volt a munkaerőpiacon álláskeresőként megjelenő pályakezdők számára.

A szolgáltatások között fontos szerepet játszott az foglalkoztatással összefüggő okiratelemzés, okiratszerkesztés, valamint a hatósági ügyintézés helyéről és idejéről nyújtott tájékoztatás.

Az összesítés szerint a munkajogi tanácsadásokon belül a leggyakrabban a munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdésről esett szó. Viszonylag nagyobb számban a munkaviszony létesítésével kapcsolatban kértek tanácsot az ügyfelek, de munkaszerződés-módosítással, illetve a munkaidővel és a munka díjazásával kapcsolatos témák is felvetődtek.

A munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megkeresésnél minden ötödik ügyben az ellenérdekű fél megpróbálta rávenni az ügyfelet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésre.

A Jogpontoknál szerzett tapasztalatok szerint a rendes felmondások közül 27 százalék, míg a rendkívüli felmondások közül 61 százalék esetén az indokolás nem felelt meg a törvényben írt feltételeknek.

A kiosztott összesítés szerint a Jogpontok szakemberei a munkaidő, a munkabér és a munkaviszony megszüntetése esetében a kereskedelemben, a feldolgozóiparban, és az építőiparban találtak a legmagasabb számban jogsértést. A kereskedelemben ez kiegészültek a munkaszerződés módosítása és a munkavállalói kárfelelősség kérdéskörével is.

Társadalombiztosítási és szociális témában csaknem három és félezer esetben kértek tanácsot az ügyfelek, főként a saját jogon járó nyugellátások felől tájékozódtak.