A kimerültség, mint betegség

„Ha a szervezetet rendszerként szemléljük, bármilyen típusú stressztényező, amit valakinek ellensúlyoznia kell, ténylegesen befolyásolhatja a személy általános közérzetét és egészségét" - állítja Shoji.

Ha összeadjuk az alváshiányt, a rossz táplálkozást és a rengeteg testmozgást, majd ehhez még egy kis érzelmi probléma, például munkahelyi vagy családi válság is társul, az kimerültté tehet, meggyengítheti az immunrendszert, és fogékonyabbá tehet bennünket a megfázásokra és az influenzára. Az egész folyamat innen indul, és egymás után generálja az újabb és újabb tüneteket, míg az ember végül a kórházban köt ki valami súlyos betegséggel, például enyhe agyi érbetegséggel (mini stroke).

Shoji szerint a média többnyire a pszichológiai vetületet hangsúlyozza, pedig ugyanilyen fontos a fizikai összetevő is. Az illető kiszáradhat, melynek következtében a testműködések nem olyan hatékonyak, mint kellene. A szakorvos azt is hozzátette, hogy számos átlagembert látott már a sürgősségin, akik a kimerültség következtében jelentkező tünetek miatt kerültek kórházba. Csak azért nem hallunk erről, mert ők nem állnak reflektorfényben.

„A sürgősségin találkoztunk már olyan emberekkel, akik két állásban dolgoznak, új gyermekük született, aztán valami más is történt velük, például meghalt egy rokonuk, vagy lerobbant a kazánjuk - másnak ez talán nem lenne ilyen súlyos, de számukra ez az a pont, amitől teljesen kiborulnak" - mondja Shoji. „Olyan emberekkel is találkozom, akik általában teljesen egészségesek, de rendkívüli stressz nyomása alatt megugrik a vérnyomásuk, és a stressz a szívükre és a veseműködésükre is hat."

A szakember azt javasolja, hogy nehéz időszakokban nagyon fontos, hogy odafigyeljünk magunkra, táplálkozzunk megfelelően, fogyasszunk elegendő folyadékot, és aludjunk eleget. Ez persze nem könnyű, amikor manapság mindenhonnan azt halljuk, hogy igyunk egy vödör kávét, és pörögjünk. Mindenkinek más a stressztűrése, de mindenkinél van egy határ, ami felett összeomlik.