A múmia halálának titka
Az 1825-ben megtalált múmia ötven éves lehetett, amikor elhunyt, de halálát nem a korábban kimutatott daganat, hanem tüdővész okozhatta - a legújabb diagnosztikus eredményeket a Proceedings of the Royal Society legújabb száma közölte.
Augustus Bozzi Granville nagy feltűnést keltett 1825-ben, amikor elsőként boncolt fel tudományos célból múmiát. A doktor igen jó nevű nőgyógyász volt, a múmiáról pedig akkor bontották le a testét fedő borítást. Az alatta rejtőző nő időszámítás előtt 600 körül fejezhette be életét.
A boncolás során Granville petefészek-daganatot talált. Úgy vélte, hogy ez a rákosnak gondolt rosszindulatú folyamat végzett az asszonnyal, akinek neve a hieroglifák szerint Irtyersenu volt. Mivel a különleges lelet volt az első tudományos közlés erről a témáról, szinte valamennyi nőgyógyászati kézikönyv idézte az orvos tanulmányát.
A londoni University College fertőző betegségekkel foglalkozó központja most a legkorszerűbb módszerekkel újra megvizsgálta Irtyersenu halálának okát. Helen Donoghue és Mark Spiegelman a múmiában olyan sejtfalmolekulákat és dezoxiribonukleinsav-elemeket talált, amelyek a tuberkulózis kórokozója által előidézett fertőzésről tanúskodtak.
A tüdővész az akkori Egyiptomban igen gyakori és halálos fertőző betegségnek számított. A leletek szerint a kórokozó az asszony tüdejében, epehólyagjában és csontjaiban egyaránt jelen volt.
"Granville boncolási eredményei nagy érdeklődést váltottak ki, mert abban az időben a múmiákkal kapcsolatos fölfedezések az angol arisztokrácia köreiben igen divatosnak számítottak. A kitűnő nőgyógyász 1825-ben még nem tudhatta, hogy az általa leírt daganat a jelen vizsgálat szerint jóindulatú volt, tehát nem okozhatta az asszony halálát" - írta Helen Donoghue és Mark Spiegelman.
A kutatók a tuberkulózisbaktériumból származó dezoxiribonukleinsavat legnagyobb mennyiségben a tüdőben találták. Ez arra utal, hogy Irtyersenu súlyos tüdővészben szenvedett, és a fertőzés átterjedt más szervekre is. "Ezek a leletek segíthetnek abban, hogy megértsük a tuberkulózisnak a történelem előtti előfordulását és terjedését, ezáltal pedig a betegség mai formáit is, hiszen a világ bizonyos részein a tüdővész a halálozásnak még mindig egyik gyakori oka" - foglalták össze eredményeiket a kutatók.
Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?
Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!
Hazánkban csütörtök délelőtt észak felől egy gyenge hidegfront hatására megnövekszik a felhőzet, és az északi határszélen elszórtan hószállingózás fordulhat elő. Délután erősen felhős lesz az ég az ország felett, a Dunántúlon többfelé, a középső és északi megyékben csak szórványosan fordul elő hószállignózás, gyenge havazás. A szél mérsékelt északnyugati lesz. Hajnalban -25, -15 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke -9, -4 fok között alakul. Késő este -15, -10 fok lesz. Csütörtökön egy gyenge hidegfront éri el a Kárpát-medencét....
Bővebben »
Ezt a funkciót csak regisztrált felhasználóink vehetik igénybe. Kérjük, regisztráljon!
Keresés
Cikkek a témában
- Vérnyomáscsökkentő a lila burgonya
- Az antipszichotikumok negatív hatással vannak az anyagcserére
- Fertőzésként terjed a testben az Alzheimer-kór
- A testsúly és az agy méretének összefüggése
- Fiatalon egészségtelen a válás
- Törékenyebb a csont egyes gyomorégés elleni szerektől
- Az aszpirin és a warfarin is hatékony a szívbetegeknél
- A túl sok fém mérgező is lehet
- Nő a rák kockázata a csípőpótlásos betegek körében
- A stroke utáni vérszegénység halálhoz is vezethet