A népességcsökkenés megállítható a pszichiáter szerint

- Ennek alapvető oka a szociális bizonytalanság és az identitászavar. A tartós stressz pedig köztudottan olyan testi betegségek sorát idézi elő, mint a magas vérnyomás, a rák, a depresszió, aminek a következménye, hogy a magyar népesség életkilátásai 6-8 évvel rövidebbek más európai kortársaiknál. Az állandó szorongás a gyermekvállalási kedvet is lohasztja, ezáltal évente 30-40 ezerrel fogy a népesség, és a lélekszám hamarosan 10 millió alá csökkenhet. Ebből a negatív spirálból a kikapaszkodás a nemzettudat helyreállításán át vezet - vélekedett a szakember.

Emlékeztetett arra, hogy az egyes ember személyiségstruktúrája Sigmund Freud szerint több szintből tevődik össze, az énből, a felettes énből és a tudatalattiból. A felettes én a szocializáció során a morális erők forrását jelenti. Az én a tudatos tudatállapotunkat határozza meg, míg a tudatalatti lényünk - akár egy számítógép adatbázisa - elraktározza a múltban velünk történteket; a belőlük születő emóciók kihatnak a jelen cselekedeteinkre is, anélkül hogy tisztában lennénk azok valódi okával. Ám az egyénin túl létezik családi kollektív tudattalan, és - a professzor magyarázata szerint - ebből következően van nemzeti kollektív tudattalan is. Vagyis ami a történelem során generációkon át eleinkkel megesett, mindaz a siker és kudarc belénk ivódott, nem maradhat gondolkodásunkra következmények nélkül.

- Ily módon a tatárjárás, a mohácsi vész, a világosi fegyverletétel, Trianon sebeit, az 56-os forradalom bukását és a félresikerült rendszerváltás nyomasztó csalódásait mindannyian - ha akarjuk, ha nem - magunkban hordozzuk, ami által súlyosan frusztrált nép vagyunk - taglalta Kosza Ida.


Alcím: Őseinknek volt honnan erőt meríteni


A professzor elmondása szerint természetesen más népeket is értek negatív hatások a történelem forgatagában.

- Csakhogy a magyar ember kudarctűrő képessége manapság jóval gyengébb, mint akárcsak dédapáinké, vagy például a miénkhez hasonló történelmi viharokat átélt lengyeleké. Ugyanis a konfliktusok, krízishelyzetek megfelelő kezeléséhez pszichés energiákat mozgósítunk, egyénenként és a nemzet szintjén is, a pszichés energiák viszont kimerülőben vannak - utalt rá Kosza Ida. - Ugyanis e megfoghatatlan erőt tápláló nemzeti identitás, társadalmi identitás, a család, a hit és a nemzet spirituális összetartozás-érzése az utóbbi évtizedekben meggyengült. Amíg a tatárjárás, a törökvész vagy a második világháború utáni talpra álláshoz mindezekből az összetevőkből őseinknek volt honnan erőt meríteniük, addig ezek hiánya ma - ahogy például egy zsúfolt villamoson utazva percenként megtapasztalhatjuk - gyakran szinte kezelhetetlen indulatokat kelt. Az emberek hajlamosak kifordulni önmagukból, túlreagálni egy normális körülmények között kézlegyintéssel elintézhető félreértést.

A pszichiáter beszédesnek nevezte a csaknem egymillióra tehető alkoholisták számát is. Nézete szerint ezekben az önsorsrontó, társadalompusztító jelenségekben lényegében a nemzetellenes politika és a globalizáció negatív hatásai érhetők tetten.

Mint hangsúlyozta, a letaposott pszichés energiák aktivizálhatók, akár "egy tömegrendezvény után a meggyötört gyepszőnyeg, újra életre kelthetők".

- Ehhez többi között szükség van a biztonságot jelentő család, a közösségek, a nemzeti identitás erősítésére. Ez utóbbi érték nem csupán egyfajta érzelem. Ide tartoznak a nemzeti jelképek, a himnusz, a Szent Korona, a magyar nyelv ápolása, Kodály vagy Bartók munkássága, akik valójában a magyar nemzet kollektív tudattalanjának lényegi elemeit jelenítették meg zenei nyelven. Kedvező a néptáncmozgalom terjedése, a jóra fogékony civil szervezetek sokaságának alakulása, vagy akár az árvízkárosultak segítésére megmozdult társadalmi összefogás. Amennyiben ismét büszkeséget érzünk magyarságunk miatt, a csüggedés helyett növekszik az önbizalmunk, ez általános életérzésünkre, egészségi állapotunkra is kedvezően hat, és mindez még a napi terhek elviselését is megkönnyítheti a következő években - fejtette ki álláspontját Kosza Ida.