A progeszteron megelőzheti a koraszülést

A rövid méhnyakkal rendelkező várandós kismamák esetében nagyobb a kockázata annak, hogy idő előtt szülik meg gyermeküket. A méhnyak a méh egy része, mely a szülés során megrövidül és kinyílik, így biztosít utat a magzat számára. A koraszülöttek, akik több mint három héttel a 40. hét előtt látják meg a napvilágot, gyakrabban halnak meg egy éves koruk előtt. Esélyesebbek a légzési nehézségek, agyi bénulás, tanulási zavarok, siketség és vakság kialakulására is.

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézetének (NIH) egyik kutatása már jelezte, hogy a progeszteron adagolásával csökkenthető a koraszülések aránya. A szóban forgó kutatás, mely American Journal of Obstetrics and Gynecology című folyóiratban jelent meg, egy metaelemzés. Ez egy olyan statisztikai eljárás, mely több kutatás adatait hasonlítja össze ugyanarra a kérdésre nézve. Kiderült, hogy az előzetes kutatásokban tesztelt kezelés csökkentette a 27. és 34. hét közötti koraszülések kockázatát, a 28. hét előtti szülések aránya pedig a felére esett vissza.

A kutatások a hüvelyi úton alkalmazott progeszteronkészítményeket elemezték, melyből 90-200 milligramot használtak naponta. Az is kiderült, ha a szer alkalmazása mellett mégis koraszülés következett be, a kicsik halálozási kockázata 43 százalékkal, a légzési nehézségek 52 százalékkal, a másfél kiló alatti súly 45 százalékkal, az intenzív kezelésre szorulók száma 25 százalékkal, a gépi lélegeztetést igénylőké pedig 34 százalékkal esett vissza.

Az eredmények alapján a kutató azt javasolták, hogy az orvosok rutinszerűen vizsgálják meg várandós pácienseik méhszáját a 19-24. héten. Ha a méhszájat rövidnek találják (10-20 milliméter között), akkor kezdjék meg a progeszteronos kezelést, a 20-37. hét során napi 90 mg-os adagban. „Az elemzések igazolták, hogy a rutinvizsgálat és a vaginális progeszteronpótlás alkalmazása nagy mértékben csökkenti a rövid méhnyakkal rendelkező nők esetében a koraszülést, továbbá a koraszülésből adódó komplikációkat gyermekeiknél." - mondta a metaelemzés vezetője, Roberto Romero, a Eunice Kennedy Shriver Intézet Perinatális Kutató Részlegének feje. Dr. Romero és munkatársai 14 másik szerzővel működtek közre az Egyesült Államok, Ausztria, Brazília, Dánia, India, Dél-Afrika, Törökország és az Egyesült Királyság területéről. Az öt kutatás anyagából összesen 775 nő adatait vetették össze.