A svédek és a szabadság

- Megjelent egy hír, mely szerint Malmöben a nők a muzulmán bevándoroltakra való tekintettel nem viselnek toplesst. A bevándorlás nyomása alatt lealkonyul Svédországban a szabadelvűségnek?

- Nem mondanám. A muzulmánok nagyon kis közösséget alkotnak nálunk, nincs politikai erejük. Ilyen értelemben szabadelvűek vagyunk. A politika világi jellegű nálunk. Az iszlamisták felvetették, hogy válasszuk külön a fiúkat és a lányokat az iskolában legalábbis a tornaórákon, de a válasz nemleges volt. Svédországban ezt nem lehet megtenni.

- De az emigrációnak azért van hatása a társadalomra?

- Mint mindenhol, de a helyzet nálunk nem olyan feszült, mint Európa más országaiban. Hozzánk főként politikai menekültek jönnek olyan országokból, mint Irán.

- Ön a könyvében azt írja, hogy az ember nem születik szabadként, nem elég, ha annak tekinti magát, ha álmodik róla, vagy úgy érzi, hogy szabad. A szabadságért egész életen át meg kell harcolni.

- Igen, a szabadságot mindig meg kell védeni, a szabadság nem egyszer s mindenkorra megadott, meg kell küzdeni érte minden szinten.

- Svédországban veszélyben van a szabadság?

- Egy kicsit igen. Nálunk nem sokat beszélnek a szabadságról, inkább a biztonságról, úgy általában, nemcsak rendőri szinten. Mi mindig a biztonságot keressük az életünkben. A szabadság nálunk már örökre adottnak számít és ez egy kicsit ijesztő. Könyvem számos országban megjelent, de a svédországi kiadom nem akarja publikálni mondván „túlságosan nem svéd". Vagyis, ez a téma az én honfitársaimat nem érdekli. Nem érzik szükségét annak, hogy beszéljenek róla, mert már élik. Ez veszélyes magatartás. Nem volt benne a legutóbbi két nagy háborúban, nem harcoltunk a szabadságért, így nem fejleszthettük ki magunkban az „antitesteket" egy esetleges válsággal szemben. Nem hiszem, hogy a politikai szabadság veszélyben lenne, de más típusú szabadságok igen. Például ezzel a gazdasági válsággal Svédország most először szembesülhet a szegénységgel, ami hatalmas szabadsághiány. Spanyolországban, Olaszországban mindig voltak szegények, akik nehezen éltek, nálunk nem voltak. A svédek felkészületlenek ilyen helyzetekre. Ha holnap kisebb lenne a szociális védettség, mondjuk megszűnne az újszülött után mindkét szülőnek járó egy évi szabadság, ha leépítenék a szociális juttatásokat, nem tudom, hogyan oldanák meg a helyzetüket. Eddig még csak csökkentettek néhány segélyt, mint például a munkanélküli segélyt, de szüntették meg ezeket.

- Az Ön névrokona, Stieg Larsson egyik könyvében azt írja, hogy a svéd társadalom nagyon nyitott a szerelmi és szexuális kapcsolatok kezelésében.

- Ő talán nem elég reprezentatívan mutatja be a svéd társadalmat, az embereket mindenhol ugyanazok az érzelmek mozgatják. Egy dolog azonban igaz: nálunk átláthatóbb a magánélet, mint máshol. Nálunk még a kollégák is beszélnek egymás között az érzelmi válságaikról, a politikáról azonban szinte soha. Én például nem tudom, hogy hová szavaznak a barátaim. A magánéletünkből azonban kevesebbet rejtünk el.