A szerelmi bánat biológiája

A Proceedings of the National Academy of Sciences-ban publikált tanulmány egy kaliforniai pszichológusnő megfigyeléseit összegzi. 122 résztvevőnél laboratóriumi úton idézte elő a csalódást egy játékban, amelyből egy-egy szereplőt egyszer-egyszer kizártak a többiek. A mágneses rezonancia kimutatta, hogy ennek a személynek ugyanazok az agyi zónái aktivizálódtak, mint a fizikai fájdalomnál. Te hát a fizikai és a pszichikai fájdalomnak ugyanaz a biológiai bázisa. Egyébként, a fájdalomnak, legyen az fizikai vagy pszichikai azonos az értelme is: jelzi, hogy kerülnünk kell valamit, ami árt-hat nekünk. Lehet ez egy téves kapcsolat, vagy forró víz.

Az agy mindkét esetben ugyanazokat a jeleket bocsátja ki, nem véletlen, hogy a fájdalomcsillapítók, morfium vagy hasonlók oldják a fizikai fájdalmat és az ezt kísérő érzelmi stresszt is. Ezért olyan nagy a kísértés arra, hogy a szerelmi bánatot fájdalom-csillapítókkal enyhítsék.

A pszichológusok szerint azonban ez nem követhető út, mert a szerelmi bánat is figyelmeztetés és arra szolgál, hogy megtanuljuk kiválasztani a megfe1ő partnert. Orvossággal kúrálni csak akkor szabad, ha depresszióvá fajul. A szerelmet ‚különben, ilyen módon nem szabad manipulálni.
Mivel ezeknek a gyógyszereknek megvan az a kockázata, hogy ugyanaz történjen, mint amikor depressziósokat kezelnek olyan gyógyszerekkel, amelyek a szerelem biológiájában érintett rendszerekre hatnak: vannak, akik miután meggyógyultak, újra képesek szerelembe esni és vannak, akik sohasem szerzik többé vissza érzelmi képességeiket. Nehéz előrelátni, hogy mi fog történni.

Amikor szeretünk, a "szociális" agyi zónáink 80 %-a aktivizálódik. Ilyen bonyolult folyamatba kívülről beavatkozni előreláthatatlan következményekkel járhat.