A varázsgomba hatása az agyra

„Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy gomba hatóanyaga által érintett agyi területek az önérzékelésért felelősek. Más szavakkal, az érintett terület hozza létre az egót, az én-tudat egyik formáját. A gomba hatására tehát valójában az úgynevezett „ego-hálózat" aktivitása csökken, melyet sokan úgy élnek meg, hogy a pszichedelikus szerek hatására ideiglenesen szertefoszlik az egójuk" - magyarázta Robin Carhart-Harris, a Londoni Imperial College posztdoktori kutatója, a tanulmány szerzője.

A pszilocibin nevű vegyület adja a pszichedelikus gombák hallucinogén jellegét. A Johns Hopkins Egyetemen végzett egyik korábbi tanulmány megállapította, hogy kontrollált környezetben a pszilocibin képes hosszú távon is megváltoztatni az ember személyiségét, aminek köszönhetően a páciens befogadóbbá és nyitottabbá válik az új élmények, tapasztalatok felé.

„A pszilocibin hatását életük egyik legmeghatározóbb élményeként írták le az egészséges páciensek, akik kipróbálták a szert. Rendszerint olyan fontos és meghatározó eseményekhez hasonlították az érzést, mint az első gyerekük születése, vagy az esküvőjük" - mondta Carhart-Harris, „Ezért mindenképpen meg akartuk fejteni, hogy valójában mi is játszódik le az emberek agyában a varázsgomba hatására, ami ilyen mély éréseket vált ki."

A kutatók funkcionális MRI készülékekkel figyelték a kísérletben résztvevő 15 páciens vérkeringését a különböző agyi régiókban, melyből az agyi aktivitásra lehet következtetni. A résztvevők egyik fele pszilocibint kapott intravénásan, miközben a kontrollcsoportnak placebót adtak be.

Az MRI felvételek elemzése során a kutatók meglepő eredményre jutottak: a pszilocibin soha nem növelte meg az agyi aktivitást, sőt ellenkezőleg csökkentette az agytevékenységet, elsősorban az információáramlásért felelős régiókban, mint például az agy közepén elhelyezkedő talamuszban.