A gépi és az emberi intelligencia jövője

Kurzweil azzal tette nevét ismertté, hogy megalkotta az első olyan programot, amely képessé tette a számítógépet szövegolvasásra, a szavak dialógusokká változtatására, a lapok beszkennelési eljárásai alapjainak lerakásával. Ő dobta piacra a Kurzweil 250 szintetizátort még 1983-ban, amely reprodukálni tudja egy egész zenekar muzsikáját. Most azonban a Massachusetts Institute of Technology-n mondott beszéde, előrejelzései váltottak ki nagy vitát.

Kurzweil meg van győződve arról, hogy néhány évtizeden belül a gépek intelligenciája nagyobb lesz, mint az emberé és arról is, hogy a gépek képesek lesznek jelentős mértékben megváltoztatni az „emberi" jelenlegi fogalmát.

A mobiltelefonnál nem nagyobb robotok vérünkkel érintkezésbe lépve meg tudják majd semmisíteni a vírusokat és a baktériumokat, és képesek lesznek megjavítani a károsult kromoszómákat - vallja. A mainál még fejlettebb naonotechnológiák magukba tudják majd szívni az atmoszférából a szennyező anyagokat és az ember végre áhitozhatnak az „örök életre", tekintettel arra, hogy a memóriát, a fizikai és mentális képességeket megmentik az egyre tökéletesebb számítógépek.

Kurzweil nem az első, aki elérhető emberfeletti intelligenciáról beszél. Megtette ezt már az 1950-es években Neumann János is, aki az emberi és a mesterséges intelligencia összeolvadásáról álmodott. Viszont Kurzweil az első, aki kitalálta, hogy milyen módon valósítható ez meg: a technológiai fejlődés felgyorsításával, amelyet megkönnyít előállítási költségeik csökkenése.

Kurzweilnek nincsenek olyan katasztrófa-gondolatai, mint 60 évvel ezelőtt Isaac Asimovnak, de ő is úgy gondolja, hogy az emberiség sorsa már ki van jelölve: „Ha nem sikerül fokozni fizikai és mentális képességeinket, hamarosan elavulunk" - jelentette ki.