A magyar Hippokratész, Pápai Páriz Ferenc 360 éve született

Szorgalma, a tudományok iránti érdeklődése nyomán külföldi egyetemekre küldték továbbtanulni. 1672-től Lipcsében folytatott orvosi tanulmányokat, hosszabb időt töltött Odera-Frankfurtban, majd Heidelbergben bölcsészdoktor lett. 1674-ben Bázelben orvos oklevelet szerzett, és megkapta a "bázeli orvosi kar ülnöke" kitüntető címet is.

1675-ben hazatért. Előbb Debrecenben töltött rövidebb időt, majd orvosi gyakorlatot folytatott Bihar vármegyében, 1677-ben Bornemissza Anna fejedelemasszony udvari orvosa lett. 1678-ban felajánlották neki a nagyenyedi Bethlen-kollégiumban a görög nyelv, a bölcselet és a természettan tanszékét. Ünnepélyes beiktatása 1680 januárjában volt, ezt követően haláláig a kollégium tanára, később rektora maradt. A kollégiumban ő vezette be az orvosi alapismeretek tanítását, számos tehetséges diákjának szerzett külföldi egyetemekre ösztöndíjat, kapcsolatai révén jelentős összeget gyűjtött össze a Rákóczi-szabadságharcban elpusztult kollégium újjáépítésére.

1680-ban indította útjára könyvsorozatát, amelyben a világi ember békéjéhez, testi-lelki életének harmóniájához adott útmutatást. E könyvek sorát a részben francia nyelvből fordított Pax animae (A lélek békéje) című munkájával nyitotta, ezt követte máig legismertebb műve, a Pax corporis (A test békéje), amely az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv. Ebben a korabeli orvostudomány eredményeit és saját orvosi tapasztalatait, valamint a népi orvoslást, a népi gyógymódokat ötvözte egymással, és nem titkoltan a nép felvilágosítására szánta.

Történeti tárgyú munkái közül kiemelkedik a Rudus redivivum (Romlott fal építése) című könyve, amelyben a magyar protestantizmus történetét vázolta fel. 1694-es Ars heraldica című munkája nyomán őt tekinthetjük az első magyar címertan szerzőjének is. Műveinek többsége a világhírű tipográfus és könyvkiadó, Tótfalusi Kis Miklós nyomdájából került ki, és az ő halálára írt Életnek könyve című munkáját az első magyar nyomdatörténeti munkának is tartják.

A legnagyobb hírnevet latin-magyar szótára, a Szenczi Molnár Albert hasonló munkájának kibővítésével 1708-ra elkészült Dictionarium Latino-Hungaricum szerezte számára, ezen 15 éven keresztül dolgozott. Munkájának értékét emeli, hogy a neves tudós ekkor már szinte teljesen megvakult, így feleségének diktálta le az egész művet.

A Rákóczi-szabadságharc viharai Nagyenyedet sem kímélték, 1707-ben Pápai Páriz is menekülni kényszerült, és előbb Szatmáron, majd Nagykárolyban állapodott meg. A bujdosás idején olyan nyomorba jutott, hogy II. Rákóczi Ferenc 1709 februárjában 600 forint segélyt utaltatott ki neki. Nagyenyedre visszatérése után nem sokkal, 1716. szeptember 10-én halt meg.