A szoláriumok szerepe új megvilágításban

Egy, az elmúlt években közzétett felmérés alapján a szem és a bőr védelme a szalonok többségében elégtelen. A báseli egyetem meglehetősen friss vizsgálata szerint az UVB tartományban a szoláriumok sugárzáserőssége megegyezik a napsugárzással, viszont az UVA tartományban ez jóval meghaladja a legmelegebb nyári napokon délben mért napsugárzás UV indexét. A vizsgálat szerint a szolárium berendezések jelentős hányada nem egyenletesen bocsát fényt a kezelendő testfelületre.

Az UVA sugárzás a bőr barnulását, pigmentálódását és vastagodását okozza. Átjut az üvegen. Az UVB sugárzás bizonyos dózis felett a bőr kipirosodását és gyulladását váltja ki. Mindkét sugárzás jól kihasználható gyógyászati célokra. Megfelelő módon történő alkalmazásuk jó hatású a pikkelysömörben, különböző fajtájú ekcémákban. Csökkenthetik a bőrben zajló gyulladásos folyamatokat. Ugyanakkor a leírt fénytartományok számos káros hatásért is felelősek.
Az UVA tartomány felelős a pigmentált bőrelváltozások szaporodásáért, valamint a magasabb melanoma rizikóért, míg az UVB tartomány az ún. nem-melanoma bőrdaganatokért (basalioma, laphámrák) kifejlődését serkentheti. A tartós szoláriumhasználat a bőr korai öregedését válthatja ki, melynek része a rugalmas kollagén rosthálózat jelentős pusztulása.
A túlzott szoláriumozás rosszindulatú festékes bőrdaganatot, azaz melanómát is okozhat. Természetesen a melanoma kialakulására hajlamosabb egyének (világosabb bőrtípus, világos haj- és szemszín, sok szabálytalan anyajegy, a családban melanóma előfordulása, korábbi napégések) nagyobb veszélynek kitettek. Egy tavaly megjelent brit tanulmányban azokban a személyekben jelentkezett nagyobb melanóma rizikó, akik fehérbőrű fiatalok voltak. Egy 10 éven keresztül végzett több, mint 100 ezer norvég és svéd nőt érintő vizsgálat statisztikailag értékelhető nagyobb melanóma veszélyt mutatott a szoláriumot használók körében. Ráadásul az is komoly veszélyt hordoz magában, hogy a szoláriumot használók egy tekintélyes hányadának nem csupán a barnulás a célja, hanem pihenés és wellness miatt élvezi a fényt és a meleget, ezért jóval túllépheti a számára még károsodást nem okozó fénymennyiséget. Depresszióra hajlamosaknak gyakran ajánlanak a fényszegény, elsősorban téli időszakban szolárium kúrákat. Felmerült, hogy a szoláriumozás ún. boldogsághormonokat szabadít fel a szervezetben, de ezt egy nemrégiben végzett német vizsgálat nem igazolta. Az utóbbi időben kifejezetten terjed az a hóbort, hogy a családok maguknak vásárolnak szoláriumot, amit gyakran korlátozás nélkül használnak otthonukban. Egy általános iskolások között végzett angol felmérés azt mutatja, hogy egészen fiatal korban divattá válik a szolárium használata.

Mit lehet tenni a szoláriumok káros hatásainak kivédésére? Legjobb, hogyha mindenki a legkevesebb időt és a legkevesebb alkalmat tölti a szoláriumban. Nem ajánlható azoknak, akik a melanoma vagy a nem festékes eredetű rosszindulatú bőrdaganatok szempontjából rizikócsoportba tartoznak, továbbá a fiataloknak, a fényérzékenységgel rendelkezőknek.

Nem lehet pontos arányt meghatározni, hogy milyen arányban veszélyesebb a napsugárzás vagy a szolárium. A szoláriumok által leadott fénytartomány eltér a napétól. A napsugárzás erősségét és a leadott energiáját nehezebb mérni, míg a szoláriumét valamivel egyszerűbb. A legújabb készülékek által kibocsátott fényt leginkább a déli napfény spektrumához közelítik és gyakran ennél lényegesen intenzívebb.
Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy a rizikócsoportba tartozó egyéneknek sem a természetes napfény, sem pedig a mesterséges szolárium-fény tartós alkalmazása nem ajánlott. Fontos, hogy a tömegtájékoztatás minden eddiginél aktívabb szerepet vállaljon a szoláriumot használók és a rendszeresen napozók megfelelő felvilágosításában, hogy vissza lehessen szorítani a bőrdaganatok egyre növekvő előfordulásának gyakoriságát. Egy svájci vizsgálat szerint a „szolárium-függőket" még a részletes és megfelelő tájékoztatás sem tántorítja el a barnítási szokásaiktól, ráadásul több, mint a megkérdezettek fele a nemzetközi ajánlásoknál gyakrabban és hosszabban használják a „barnítógépeket".