A világválság véget vetett amerikai nővérhiánynak

Az Egyesült Államok tervezett egészségügyi reformjának különös segítséget nyújthat az a váratlan, kedvező változás, hogy az évtizedek óta zavarokat okozó ápolónőhiány egy csapásra megoldódott. A nővérek és asszisztensek száma 2007-2008 során 18 százalékkal nőtt, amihez hasonló az amerikai gyógyintézetekben és rendelőkben harminc éve nem fordult elő.

A magyarázat egyszerű: bekövetkezett a gazdasági válság. A hiány pótlásának csaknem a fele abból ered, hogy az ötven évesnél idősebb egészségügyi szakdolgozók közül most sokan nem mennek el nyugdíjba, hanem folytatják a munkát. A tavaly belépő nővérek közül minden harmadik olyan, 21-34 éves gyakorlott ápolónő, aki az előző esztendőben még gyermekgondozás miatt otthon maradt.

A statisztikák szerint ebben az időszakban 243 000 ápolónő jelent meg az egészségügyi munkaerőpiacon. Ez hatalmas változás ahhoz képest, hogy az intézetek, orvosi rendelők nővérhiánya 1998-ban kínzóvá vált, 2001-ben pedig a legrosszabb volt. Akkor az amerikai kórházakból az ápolónők 13 százaléka hiányzott.

A hiányzó szakszemélyzetet az amerikai betegellátás főleg importból pótolta: a tavalyi adatok szerint az amerikai egészségügyben tevékenykedő szakdolgozók 16,3 százaléka külföldön született. Ez most csaknem félmillió nővért jelent, arányuk 1994-ben még csak 9 százalék volt.

Az egészségügyi illetékesek hangsúlyozzák, hogy fontos lenne több fiatalt erre a területre csábítani a szakiskolák kapacitásának növelése, a kórházi munkakörülmények javítása útján. Ebben is látható fejlődés, de még mindig nem elégséges.

Több szakértő cikke hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szerencsés helyzet csak átmeneti jelenség. A társadalom öregedése, a mind bonyolultabb vizsgálati technikák miatt az egészségügyi dolgozók iránti igény meredeken növekszik majd.

Becslések szerint az amerikai betegellátásnak 2020-ban már ismét nővérhiánnyal kell szembe néznie. Úgy számolják, hogy akkorra 260 000 új ápolónőt kell majd pótolni.