Ajak-, szájpadhasadék

Ajakhasadék

Különböző kiterjedésű és súlyosságú elváltozás a felső ajakon. Lehet egy- vagy kétoldali, kisebb ill. hosszabb és szélesebb hasadék. Inkomplett (orrfeneket nem érinti, csak a felső ajak alsó részletére terjed ki) és komplett (az orrfenékre is ráterjedt, orrbemenetig ér) formája ismert. A teljes hasadék a fogmedernyúlványra ill. a szájpadra is kiterjed.

Epidemiológia:
Gyakori rendellenesség, minden 1000. újszülöttben várható. Ajakhasadék gyakorisága szájpadhasadékkal vagy anélkül 1 ‰ körül van. Fiúkban gyakoribb (65 %), mint leányokban.

Jellemzők:
Az esetek 2/3-ában szájpadhasadékkal együtt fordul elő. A féloldali megjelenés négyszer gyakoribb a kétoldali formánál. A baloldali háromszor gyakrabban fordul elő, mint a jobboldali. Fiúkban gyakoribb. Születési gyakoriság március hónapban érzékelhetően nagyobb. Több mint 20%-uk 2500 g alatti súllyal születik. 35 év feletti anyákban kissé gyakoribb az előfordulás. Gyakran jár fülbetegséggel és hallászavarral. Gyakran fordul elő többszörös fejlődési rendellenességek részeként (150 szindróma részét képezi).

Etiológia:
Izolált hasadék esetében poligénes, multifaktoriális eredetet igazoltak (hormonális ill. fertőzéses eredet szerepe egyaránt felmerül).
Multiplex fejlődési rendellenességek részjelenségeként észlelt hasadék hátterében, kromoszóma aberrációk, teratogén ártalmak, örökletes tényezők állhatnak. A hasadék 15%-ban szindróma részjelensége. Hasadék kialakulásával járhat terhesség során egyes antiepileptikumok (phentoin) tartós szedése. Az anyai dohányzás szerepe is ismert.

Prevenció:
Nagy adag folsavval kiegészített multivitamin készítmény fogamzáskörüli időszakban való szedése révén a rendellenességek fele kivédhető.

Szájpadhasadék

Enyhébb formája csak a nyelvcsapot (uvulát) érinti, máskor a lágyszájpad különböző mértékű hasadéka alakul ki, amely a kemény szájpadra is ráterjedhet. Rejtett formánál a hasadékot (az izomzat defektusát) nyálkahártya fedi. A lágyszájpad és uvula hasadék számos szindróma részjelensége. Bár a szájpadhasadék az ajak- és szájpadhasadékosok 62,4 %-ában jelen van, az izolált hátsó szájpadhasadék súlyosabb rendellenesség.

Epidemiológia:
Leányoknál gyakoribb (59 %), mint fiúkban. Közel 30%-uk 2500 g alatti súllyal születik.

Jellemzők:
Elsősorban izoláltan jelentkezik, a társuló rendellenességek szindrómákban fordulhatnak elő.

Etiológia:
Multifaktoriális kóreredetű, provokáló tényezők a terhesség 7-9. hetében kedvezőtlen hatások érik a magzatot. X-kromoszómához kötött formája is van, amely csak fiúkban fordul elő.

Betegség tünetei

Az első nehézséget a szoptatás okozza, mivel a nyitott szájpadú csecsemő nem tudja létrehozni a szopáshoz szükséges vákuumot, ráadásul a táplálék könnyen az orrba jut, nagy a félrenyelés veszélye.
Később a beszédfejlődésben jelentkeznek problémák: beszédfejlődés késése, dünnyögő hangszín, nehezen érthető beszéd, orrhangzós beszéd.
Fogazati, rágási rendellenességek hallászavar, középfülgyulladásokra való hajlam szintén jellemző lehet.

vissza az oldal tetejére

Hallászavar

Rágási rendellenesség

Orrhangzós beszéd

Nehezen érthető beszéd

Dünnyögő hangszín

Beszédfejlődés késése

vissza az oldal tetejére

Ultrahang vizsgálat

vissza az oldal tetejére

vissza az oldal tetejére

A hasadékos betegek kezelése multidisciplinaris team feladata.

A team tagjai: gyermeksebész, fül-orr-gégész, logopédus, szájsebész, fogorvos, pszichológus. A műtéti kezelés első lépése a 3 hónapos korban vagy 5000g-ot meghaladó súly esetén az ajakplasztika.

A műtétekre több lépcsőben kerül sor.
A sebészeti korrekciók után még hosszú folyamat vezet a teljes gyógyulásig.

Lágyszájpad- hasadék 18-20 hónapos korban operálandó.
Kemény szájpad zárására 4-6 éves korban kerül sor. Műtét után logopédiai kezelés (a beszéd helyes elsajátítása) és további műtétek jönnek szóba.
Hasadt uvula esetén nem szükséges kezelés.

A komplex kezelés időigényes, a szülőktől nagy erőfeszítést kíván!

vissza az oldal tetejére

A betegség első tünetei jelentkezésekor forduljon szakorvoshoz!

vissza az oldal tetejére