Aki sokat stresszel, árt a szívének

Az általános vélekedés szerint a koszorúérbetegség, a szívinfarktus döntően a kellemetlen lelki hatások, a stressz következménye. Yoichi Chida és Andrew Steptoe az orvosi szakirodalom áttekintése útján igyekeztek összegyűjteni azokat a tudományos megfigyeléseket, melyek a lelki csapások és a szív- és érrendszeri betegségek közötti oki összefüggést bizonyítják.

A szakirodalmi adatbázisok adatainak áttekintését 2009 végéig folytatták. A tudományos dolgozatok között 36 olyan közleményt találtak, amelyek a lelki hatások és a szív- és érbetegségek kockázati összefüggéseit elemezték, illetve öt olyan tanulmányt, melyek azt tanulmányozták, hogyan, milyen módon tudták a vizsgált személyek nagy stressz után visszanyerni lelki egyensúlyukat.

A szakemberek feltételezték, hogy aki laboratóriumban előidézett lelki izgalom hatására az átlagosnál erősebben reagál - például kiugrik a vérnyomása -, és csak lassan tud megnyugodni, annak a stressz az átlagosnál fokozottabb szív- és érrendszeri kockázati tényezőt jelent.

A tanulmányok egybehangzóan mutatták, hogy azok a vizsgálati alanyok, akik kiemelkedő mértékben reagáltak pszichés hatásokra, majd a stressz után csak lassan kerültek vissza nyugalmi állapotba, a későbbiekben statisztikailag értékelhetően is nagyobb koszorúérbetegség-kockázatot mutattak.

Azt is megfigyelték, hogy a fokozottan stresszérzékenyek között lényegesen többnek volt magas vérnyomása, és a nyaki verőér ultrahangos mérésével az is kiderült, hogy többüknek volt az érfala kórosan megvastagodva.

A tanulmányhoz fontossága miatt William Lovallo szerkesztőségi közleményt is írt. Hangsúlyozta, hogy az előző összefüggések a férfiakra érvényesek, de a nők esetén nem egyértelműek. Még nehezebb ezeket a tényezőket befolyásolni. "Könnyebb azt mondani, hogy a magas vérnyomás megelőzésére csökkentsék a sófogyasztást, mint megtanítani a betegeket, hogyan dolgozzák fel a kellemetlen stresszhelyzeteket" - írta Lovallo.