Az influenzán átesettek védettebbek az új influenza ellen

Az emberi szervezet kétféle védelemmel rendelkezik: a veleszületett immunrendszer az azonnali választ szolgáltatja minden idegen anyaggal, kórokozóval szemben; a tanult védekezésnél pedig a kórokozó legyőzése során termelt antitesteket őrzi meg a szervezetet, hogy egy későbbi fertőzésnél segítségükkel ismerje fel a támadót.

Bjoern Peters kutatócsoportjával a kaliforniai La Jolla Intézetben 20 évre visszamenően elemezte az influenzáknál előfordult jelzőmolekulákat (markereket, epitópokat). "Megállapítottuk, hogy az immunrendszer első vonalának T-sejtjei a sertésinfluenza (H1N1) markereinek jelentős hányadát képesek felismerni" - ismertette közleményében Peters. A T-sejtes védelem mellett azonban antitestválaszt nem találtak a kutatók.

"A T-sejtes válasz csökkenti a betegség súlyosságát, ám nem előzi meg a fertőzést" - magyarázta Deckhut-Augustine, az Allergia és Fertőző Betegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) munkatársa. A kutatók a NIAID adatbázisát használták elemzésükhöz.

Peters szerint a korábban szerzett védőhatás összeadódhat, ami megmagyarázza, hogy az 50 év feletti emberek kisebb arányban fertőződnek meg a pandémiás H1N1-vírussal.

A kutatók úgy találták, hogy az új típusú H1N1 influenza epitópjai 49 százalékban egyeznek meg a régebbi, szezonális H1N1 influenzatörzsek epitópjaival. Egészséges emberek vérmintáiból azt állapították meg, hogy T-sejtjeik ezeknek a markereknek mintegy 17 százalékát ismerték fel.

Az influenza vírusa rendkívül változékony, évről évre újabb mutáción eshet át, ezért készül ellene minden évben új szezonális oltás. Alkotórészei közül azonban nem minden elem változik egyidejűleg, ezért génállományának egyes darabkáival annál nagyobb eséllyel találkozhatott az emberek immunrendszere, minél több járványt éltek át.