Az orvostudomány a holdkórosságról

Isabelle Arnulf, a párizsi Pitié-Salpetriére kórház neurológusa a Sleep című szaklapban magyarázza a ho1dkórosságot. Kutatásai során 43 holdkórost kérdezett meg, akiknek 71%-a mondta el neki, hogy álomszerű rövid gondolataikra emlékeznek, amelyek csaknem mindig félelemkeltőek voltak. Balesetekről, különböző traumákról, agressziókról szóltak, amelyeknek ők voltak az áldozatai. Magatartásuk ezeknek az álomféléknek megfejthetőek voltak. Thomas úr is azt mondta, hogy azt gondolta, tolvajok támadták meg.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy a válaszok és a holdkóros állapotban átéltek nem feltétlenül vannak összhangban és a félelemre mindig jobban emlékszik mindenki. Abban azonban biztosak, hogy a holdkóros nincs tudatában annak, hogy mit cselekszik. Thomas urat is azért mentették fel. Az agy akkor a mélyálom fázisában van, ez jól látható az elektroenkefalogrammon. A Pet vizsgálat is kimutatja, hogy azok az agyzónák aktivizálódnak, amelyek a holdkóros tetteit irányítják: a beszéd zónája akkor aktivizálódik, amikor beszél, a mozgásé, ha járkál. És nem működnek azok a zónák, amelyek a szándékossággal, az ítélőképességgel függnek össze - magyarázta Federica Provini, a bolognai egyetem neurológiai osztályának szakértője.

Erről írtak már 2000-ben a Lancetben svájci kutatók, akik szerint az érzelmekkel kapcsolatos zónák viszont teljes aktivitásban vannak, mintha a tudatalatti szabadjára lenne engedve és lehet, hogy ilyenkor előtörnek az elfojtott ösztönök.

A betegségnek azonban még sok az ismeretlen eleme. Nem tudni biztosan, hogy a felnőttben, kapcsolatban van-e igazi pszichikai patológiákkal, sem azt, hogy az ember ebben az állapotban valóban képes-e olyan bonyolult cselekedetekre, mint például, az autóvezetés, vagy akár a gyilkosság. Mivel azonban a tudata nem működik, baj mindig történhet, ezért ajánlják a hozzátartozóknak, hogy rakjanak az ablakokra riasztót.

Egyébként, éppen a hozzátartozók félnek a legjobban a holdkórosságtól, főleg az 5-12 éves gyerekeknél, pedig a betegség rendszerint elmúlik a serdülőkorral.
Kétségkívü1 aggasztó lehet, hogy nem lehet hatni valakire, akiről úgy látszik, hogy ébren van, mégsem reagál, nem válaszol. De jobb nem felébreszteni, mert a mélyálomból felriasztva, hevesen reagálhat. A betegség ritkán jelentkezik először a felnőtt korban. Súlyosabb esetekben havonta átlag négyszer nyilvánul meg. Általában ritkábban. A szakorvosok a diagnózis felállításánál vizsgálják a személyiség-jegyeket, a meglévő más betegségeket, a szedett gyógyszereket, családi előzményeket... A beteg szobájában elhelyezett kamera felvételeiből azt is meg tudják állapítani, hogy valóban holdkórosságról van-e szó.

A kanadai kutatónak, a Neurology-ban megjelent cikke elárulja, hogy vannak trükkök, amelyekkel az álholdkóros leleplezhető. Ilyen kategória is létezik, mert van, aki holdkórosságot mímelve akarja elkerülni valamilyen tette miatti büntetését.