Az agyunk csendet tesz, ha pihenni akar

Ha az alvó ember hallószerve olyan ingereket továbbít az agy felé, amelyek enyhén eltérnek a megszokott háttérzajtól, nem csupán a hallásért felelős kérgi területek normális reakciója marad el, hanem az agy többi területének intenzitását is "letekerik" ezek az ingerek - derül ki a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatásából, amelyet a Süddeutsche Zeitung című német lap internetes kiadása ismertetett.

A kutatók véleménye szerint ez egy védekezési mechanizmus az ellen, hogy az alvó ember felébredjen. "Annak érdekében, hogy ne ébredjünk fel minden zajra, az agy letompítja vészjelzőit - szemléltette Philipp G. Sa:mann, a tanulmány egyik szerzője. - Ez az elfojtott állapot teszi lehetővé a folyamatos alvást".

Azok a területek, amelyek a zajt követően fékeződnek, alapesetben a vészreakciókért felelősek, vagy a mozgás kiváltásában van szerepük. "A védőmechanizmus természetesen a megszokottól csak enyhén eltérő ingereknél működik - magyarázta a kutató. - Az erős ingerek esetében - például, ha a saját nevünk hangzik el vagy megszólal az ébresztő - felébredünk".

Vizsgálatuk során a kutatók elektro-enkefalográffal (EEG) mérték az agyhullámokat, ezen kívül pedig funkcionális mágneses rezonancia tomográffal készítettek felvételeket az agyról. Így össze tudták hasonlítani az egyes területek aktivitását éber és alvó állapotban, zaj előtt és zaj után.