Az Alzheimer-kórhoz köthető gén korai változást okoz az agyban

Az adott génváltozattal élő emberek agya - még akkor is, ha éppen semmit nem tettek - aktívabban működött, mint az APOE gén más változataival élők agya - számoltak be róla az Egyesült Államok tudományos akadémiájának folyóiratában (PNAS).

Az emlékezetet igénybe vevő feladatok alatt az APOE4 hordozói agyának hippokampusza mutatott nagyobb aktivitást. A halántéklebeny csúcsában található agyi terület a hosszú távú emlékezetben és a navigálásban játszik szerepet, ez az első agyterület, melyet az Alzheimer-kór érint. Lehetséges, hogy az agy egyszerűen "kifárasztja" magát néhány embernél - véli Christian Beckmann, a londoni Imperial College munkatársa, a kutatás résztvevője.

"Meglepődve tapasztaltuk, hogy még akkor is, amikor megkértük őket, hogy ne csináljanak semmit, az APOE4-et hordozó önkéntesek agyának memóriaterülete keményebben dolgozott, mint a többi önkéntesé" - állította Beckmann közleményében.

Nem minden APOE4-hordozónál fejlődik ki Alzheimer-kór, de a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy a túlterhelés közrejátszik abban, hogy egyeseknél kialakul a betegség. Ez a génváltozat a népesség negyedénél található meg. Aki egy kópiát hordoz belőle, annak Alzheimer-kockázata négyszeres a más génváltozattal élőkhöz képest, azok az emberek pedig, akiknek mindkét példánya ilyen, tízszer nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a betegségnek.

"Izgalmas első lépések ezek egy új távlat felé: egyszerű teszttel megállapítani, kinél fejlődik ki a későbbiekben Alzheimer-kór" - tudatta Clare Mackay, az Oxfordi Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője közleményében.

A kutatók a vizsgálatokat funkcionális mágneses rezonancia eljárással (fMRI) végezték, amely a pillanatnyi agyi aktivitást jelző képalkotó eljárás. 36 önkéntes jelentkező vett részt a tanulmányban, életkoruk 20 és 35 év között volt. A résztvevő fiatal felnőttek fele hordozta az APOE4 génváltozatot legalább egy példányban. A kutatók hangsúlyozták: az eredmények nem jelentik, hogy sorsszerűen Alzheimer-kór fog náluk kialakulni évtizedek múlva.

Peter Nestor, a Cambridge-i Egyetem idegkutatója úgy véli, a vizsgálat eredménye valóban érdeklődésre tarthat számot, ám nem szabad azt túlbecsülni, azt feltételezve, hogy a fiatal, egészséges önkéntesek egy részénél máris elkezdődött a kór kifejlődése. A tanulmányt végző és kívülálló kutatók egyaránt kiemelték, hogy további kutatások szükségesek.