Szemszögek

Betelt a pohár

Szerző: Erdős Olga
2010. 04. 30. 15:30:00

Betelt a pohár Az emberek tűréshatárát sajnos nem lehet mérni. Vannak, akik hamar elvesztik a reményt, feladják a küzdelmet vagy éppen továbbállnak, nemcsak párkapcsolatokban. Vannak viszont olyanok is szép számmal, akik végtelen türelemmel és hittel rendelkeznek. Persze az is lehet, hogy csupán mártír típusok, és akkor is tűrnek, amikor már emberi mivoltukban alázzák meg őket. A mostani történet címe kétféle értelmezést kap, ha végigolvassuk Virág levelét.

„Ez a történet egy régi dolog folytatása. Egy értelmes tanult emberről van szó, aki kivetkőzik a bőréből. Kb. 20 évvel ezelőtt a férjem vállalkozó lett, sikeresen indult és akkor, mint másnál is megesik, kezdett nem fizetni az ügyfél. Rögtön ügyvédi felszólítás kellett volna, de a férjem nem tudom mi okból, vagy csak azért sem, folytatta a munkát és a saját pénzünket fektette be. Vett még egy autót az alkalmazottaknak a munkába járáshoz. Kiderült, a barátjától elhozta és majd fizeti. Végül megegyeztek a megbízóval, az elvégzett munkát igazolta, a pénz letétben a bankban. Ez volt pénteken. Hétfőre öngyilkos lett az ügyfél, kiderült 4 nagy megbízónak hatalmas pénzzel tartozott, ezt a megoldást választotta. Mire észbe kapott a férjem, a pénz eltűnt, az első ügyfél rátette a kezét a pénzre. Alkalmazottakat sem tudta fizetni a férjem.... Tehát az addig sem oly stabil életünk elkezdett rémálommá válni, eddig a sok munka miatt nem láttuk, gyakorlatilag a gyerekek, a háztartás és munka egyedüli birtokosa voltam. A férjem, mint a kámfor eltűnt. Aztán mikor a rendőrség is kereste, kiderült az autóban aludt, napközben az éttermekben élt a maradék pénzzel. Végül hazaért, de csak késő este, olyan részegen, hogy a csukott teraszajtón besétált, egy karcolás nélkül, úgy ahogy volt lefeküdt az ülőbútorra. Néha elvállalt munkát, részegen beleesett a bitumenba és hazahozták, úgy ledőlt az ágyba. Reggel 5-kor már sehol sem volt. Ez azt jelentette, hogy a munkából hazaérve fogadtam akaratlanul az igénylőket, akik jogosan vagy nem, de pénzt követeltek. Volt egy autó, aminek nem is volt műszaki vizsgája, az állapota rémes, és nem tudtam milyen összegben állapodtak meg, de a férjem állítólag olyan árat ígért érte, ami egy szinte új autó árának felelt meg. Hát én fizetni nem tudtam, de sorra jöttek a hivatalokból, végrehajtók stb., a férjem pedig csak éjjel ért haza. Gondolta, megoldom az ügyet. Úgy éltünk, mint a "Hét krajcár" című műben a kabátbélésben tartottam a pénzt, nehogy a férjem megtalálja, sokszor kenyérre is alig maradt.

Megér annyit a szerelem, hogy minden mást elveszítsen érte az ember?

Igen

Nem

Egyszer a férjem csak annyit közölt, hogy elvállalt egy munkát, habár már jogosítványa sem volt, nyugodtan kocsiba ült. A barátja éppen ezen a vidéken egy étteremben ebédelt és telefonál, hogy menjek azonnal, mert a férjem már 200 ezer Ft-ot elköltött a játékgépre. Elutaztam, de mit tehettem, olyan részeg és olyan alpári hangon beszélt, hogy hazajöttem. Mivel az autót darabokra törte, kezdett többet otthon lenni, aztán elkérte a szüleim kocsiját használatra. Két nap múlva totálkárosra törött az autó. Akkor már 37 kg voltam. Néha kizavart az utcára a gyerekekkel, szüleimtől kaptam pénzt és vettem egy kis autót, így az autóban aludtunk, már túlélőcsomag volt benne. Megszűnt a munkahelyem és egy fillér nélkül maradtunk, így elvállaltam egy viszonylag jól fizető ügynöki munkát, egészségmegőrző dolgokat árultunk, ahol havonta egy hetet távol kellett lenni. A férjem rábólintott a pénz reményében. Mikor az egy hét letelt, megkaptam a pénzt, ami akkor elég soknak tűnt a semmihez képest. Azt hiszem, azt soha nem felejtem el, olyan örömmel hazaértem és a gyerekeket lefektettem, egyszer csak, mint a villám a férjem egy akkora pofont lekevert, hogy a fűtőtest szelepének vágódtam neki, a fél fejem tiszta vér lett, ő meg ütött, ahol lehet. Minden kurvának elmondott. Ahogy a gyenge emberre jellemző, rögtön meg is bánta, és ment a padlásra, hogy felakasztja magát. Az igazság az, hogy a gyerekeket nagyon szerette, és velük azért jól bánt, de mindent megértettek, mégis furcsa volt, mert üvöltöttem a gyerekeknek, hogy szaladjanak segítségért. Erre azt mondta a 8 éves, hogy: „Anyu, hagyd, legalább nyugalom lesz." A férjem elment az orvoshoz, fizettem mindent, kezeltette magát és 20 évig nem ivott. Aztán most, hogy már a nyugdíj előtt állunk, kezdődik előröl, csak még rosszabb változatban. Már másfél éve egy fillért nem látunk tőle, vett két autót, de az átírást és a többit ismét rám hagyta, akárcsak az ügyfelek telefonját. Megígéri a munkát, de nem megy el, vagy felveszi a pénzt, de a munka nincs befejezve, autók törnek, de a biztosítás nincs fizetve, a gyógyszereit nem szedi, pedig azok létfontosságúak, többször került kórházba is miatta. Aztán megváltozik, megbánja, ígérget, két nap múlva kezdődik előröl, és megint csak az ital, és a „jó" barátok társasága. Úgy döntöttem, hogy pontot teszek az ügy végére, csak azt bánom, hogy csak most. Mindig bíztam, hogy megváltozik, ugyanis barátok, rokonok előtt maga a megtestesült jóság és kedvesség. Senki nem tudja, mi történik itthon és talán, ha elmesélem, akkor sem hinnék el."

Írd meg Te is véleményed, hozzászólásod vagy történeted a Szemszögek fórumba!


Egy lány véleménye Kedves Virág! Mindig megdöbbenek, amikor ilyen élettörténeteket olvasok. Hihetetlen, hogy mennyi erőd volt, hogy igenis megőrizd a látszatot a világ felé, neveld a gyerekeket, próbáljatok megélni valahogy és mindemellett még tűrted, hogy az alkoholista férjed megalázzon szavakkal és fizikálisan. Ilyenkor mindig a miérten gondolkozom, hogy mi miatt bírtad ki ennyi ideig. Talán a bizonytalan jövő helyett választottad a biztos rosszat vagy, mert tényleg hittél benne és szeretted, minden rossz ellenére. Viszont ha húsz vagy annál is több évet kibírtál mellette, akkor miért éppen most telt be a pohár? Persze kettesben, úgy, hogy már gondolom a gyerekek is kirepültek még rosszabb, ráadásul, ahogy múlnak az évek, úgy veszíti el az ember a türelmét. Abban igazad van, hogy megérdemelnél egy jobb életet, egy biztos jövőt a nyugdíjas napokra. Két lehetőséget látok, az egyik, hogy ráveszed a férjed, hogy menjen el elvonókúrára, sőt akár pszichológus szakemberhez is, illetve szedje újra a gyógyszereit, és reménykedsz, hogy ismét változik (egyáltalán ígéri még?). Vagy a drasztikusabb, hogy nem törődsz vele, hanem egyszer az életben magadra gondolsz csak és elválsz. Talán a gyerekeid véleményét is kikérhetnéd, elvégre ők a családod, az is lehet, hogy a különélés is elég volna, de akkor meg félő, hogy a férjed vagy az öngyilkosságot válassza, vagy pedig elissza a közösen megszerzett vagyont - már amit még a hitelezők hagytak. Esetleg tájékozódásképpen egy válóperes ügyvédet is megkereshetnél, hogy ő mit tanácsol.		Egy fiú véleménye Kedves Virág! Nagyon szomorú történet, amit írtál, és elég sok szenvedés van benne. Sajnos mégsem lehet rá azt mondani, hogy egyedi történet lenne. Én mikor hasonlót hallok valakitől, mindig az jut eszembe, hogy miért viseli el egy nő, hogy így bánjanak vele. Persze értem, hogy gyerekek, meg család, meg satöbbi. De mikor már egy kocsiban kell aludni és a 8 éves gyerek is azt mondja, hogy apu akassza fel magát, hogy normális életünk legyen, az szerintem már nem erről szól. Az apa, aki miatt a gyermeke egy kocsiban kényszerül aludni, az nem jó apa. Ez biztosan megviselte a gyerekeidet is, még ha egyébként nem verte őket és mindig kedves volt hozzájuk. Én a Te helyedben már régen ott hagytam volna a férjed. De mivel az időben visszafelé nem lehet menni, emiatt csak a jövőn érdemes gondolkodni. Minél előbb véget vetsz ennek, annál kevesebbet fogsz szenvedni.

Szakértő szemmel

Kedves Virág,

Sohasem késő megtenni valamit, amiről elterveztük, hogy megteszünk, ugyanakkor azt tudni kell, hogy a múltat nem tudjuk megváltoztatni, nem tudjuk meg nem történté tenni.
A múltban elkövetett hibáinkat a jelenben nem tudjuk jóvátenni, de tudunk ezekből a múltbéli hibákból tanulni, s általuk jobb döntéseket is tudunk hozni.
A férjedet valószínűleg már nem tudod teljes mértékben (vagy egyáltalán) megváltoztatni, ahogy a múltbéli hibáit sem tudod jobbá vagy meg nem történté tenni.
A jelen azonban nem kell, hogy egyenlő legyen a múlttal. A jelen számodra egy jobb jövőbe is elvezethet.
A házasságból ugyanis ki tudsz lépni, vagy - ha erre van kétoldali igény és hajlandóság- tudtok segítséget kérni, hogy a közös életetek más - jobb- irányban folytatódjon tovább.
Akárhogy is döntesz, talán érdemes lenne még egyszer igazán őszintén és mélyen beszélgetni a férjeddel, amely beszélgetésben talán helyére lehetne tenni ezeket a régi dolgokat, s amely beszélgetésben talán könnyebben meglátnátok ki-hol-miben-hogyan hibázott, s ami után ezekből a hibákból tanulva talán könnyebben tovább is tudtok lépni. Akár egyedül, akár közösen.
S ha ez egyedül nem megy, akkor ne féljünk, és ne szégyelljünk segítséget kérni. Akár ahhoz, hogy a házasságunkat rendbe tudjuk hozni, akár ahhoz, hogy azt rendesen le tudjuk zárni.
Ezek ugyanis időnként embert próbáló feladatok, s gyakran nem tudjuk egyedül megoldani őket, ami pedig nem arról szól, hogy mi mennyire vagyunk gyengék, hanem arról, hogy a probléma esetenként mennyire nehéz.
A jó döntéshez pedig jó azt is tudni, hogy a szenvedésnek véget vetni sosem "késő", csak az a nem mindegy, hogy mindezt hogyan tesszük. Ilyenkor sokat segíthet tehát egy szakember (családsegítőben dolgozó szakember, pszichológus, szociális munkás, pszichiáter, stb.), s ha mód van rá, kérjük is a segítségét.

Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?

Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!

Hazánkban vasárnap délelőtt a Dunától keletre még sokfelé fordul elő, havazás, hószállingózás, de a nyugati megyékben már felszakadozik a felhőzet. Délután felszakadozik a felhőzet az ország felett, csak a keleti megyékben fordulnak elő szórványosan futó hózáporok. A szél élénk északi lesz. Hajnalban -16, -11 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke -12, -7 fok között alakul. Késő este -15, -10 fok lesz. Vasárnap kettősfronti hatásra lehet számítani. A frontérzékenyeknél rossz közérzet, görcsös panaszok, fejfájás jelentkezhet.... Bővebben »