Billentyűhibák és szívzörejek

Vérünket az érrendszerben a szív keringteti, hasonlóan egy szivattyúhoz, pumpához.
A szív két kamrából és két pitvarból áll. A jobb és bal szívfelet a kamrai és pitvari sövény választja el egymástól, a kamrákat a pitvaroktól a szívbillentyűk.

1. ábra: Aorta billentyű ultrahangos képe

A kamrákból kiáramló vér útjában is egy-egy billentyű helyezkedik el: az aorta és a pulmonális. Ez utóbbiak félhold alakúak.
A billentyűk záródása és nyitása jellegzetes nyomásviszonyokat tart fenn a szívben, ezáltal szabályozva a vérkeringés irányát. Megfelelő pillanatban a két pitvar-kamrai billentyű kinyílik, szabad utat ad a véráramnak a pitvarokból a kamrákba.
Ezt követően ezek záródnak és a félhold alakú vagy zsebes billentyűk nyílnak, a kamrák pedig a „szabad úton" a vért a nagy ütőerekbe pumpálják.
A fenti folyamatok ritmusos ismétlődése révén áramlik a vér az érrendszerben.
A billentyűk nyitódása és záródása hangjelenségekkel jár, ezek a szívhangok.
Egészséges felnőttben két szívhangot hallunk. Az elsőt a pivar-kamrai billentyűk záródása, a másodikat a félhold alakú billentyűk záródása adja.
A szív működése két fázisra válik szét: a systole az első és második szívhang közti idő, a diastole pedig a második és az első szívhang közötti idő.
A szív fölött hallgatózva, a szívhangokat vizsgálva a szívritmusról és esetleges billentyűhibákról is információt kapunk.
Amennyiben ugyanis a két szívhang mellett egyéb hangjelenséget is hallunk, azt zörejnek nevezzük.
A szívzörejek lehetnek endocardiálisak (a szíven belül keletkező zörejek), főleg a billentyűk hibájából eredők és extracardialisak.
A billentyűhiba (vitium) összefoglaló név, melybe a billentyű szűkület és billentyű elégtelenség is beletartozik. A vitiumok kialakulhatnak lassan, évtizedek alatt és hirtelen, valamilyen egyéb szívbetegség szövődményeként pl.: szívinfarktus, szívbelhártya gyulladás következtében.
A szívzörejek leginkább a szív örvénylő, gyorsult áramlása miatt alakulnak ki, mely hátterében leginkább valamilyen billentyűhiba áll.

Leggyakoribb szívhibák az aorta billentyű szűkülete: Aorta stenosis és elégtelensége: insufficientia, a mitrális billentyű szűkülete (mitrális stenosis) és elégtelensége (insufficientia).
A billentyűhibák kombinálódhatnak is.
Például: aorta stenosis mitrális insufficientiával, valamint egy billentyűnek két különböző hibája is lehet: aorta stenosis és aorta insufficientia. A billentyűhibák kombinálódhatnak is.
Például: aorta stenosis mitrális insufficientiával, valamint egy billentyűnek két különböző hibája is lehet: aorta stenosis és aorta insufficientia.

A billentyűhibák hátterében leginkább degeneratív folyamatok állnak, az évek során meszesednek a billentyűk.
Régebben az antibiotikus korszak előtt sokkal gyakrabban alakult ki billentyűhiba valamilyen légúti fertőzés késő (több évtizeddel később megjelenő) szövődményeként.
A billentyűket a szívbelhártya gyulladás kapcsán a billentyű vitorláira felrakódó baktérium tartalmú vegetációk rongálják, beszűkítik.
Minden billentyűnek megvan a mellkason a tipikus hallgatózási helye és minden fajta billentyűhibának a speciális zöreje, hallgatózási lelete, melyet az orvos a szív hallgatózásakor vehet észre.
Külön specifikus, az óra ketyegésére emlékeztető hangjelensége van a fém műbillentyűknek.
Gyakran előfordul, hogy gyerekkorban a szívzörejt állapít meg az orvos a panaszmentes gyereknél.
Fiatal korban a dinamikusabb áramlás miatt valóban lehet hallani zörejt, (főleg ülő helyzetben, ami fekvéskor elhalkul), de ez leggyakrabban ártalmatlan, a gyermek „kinövi". Vérszegénység esetén hasonló a helyzet. A vérszegénység megszűntetésekor a zörej is eltűnik.
Szívzörejt okozhat még a pitvari vagy kamrai sövény hiánya, ahol szintén az örvénylő véráramlás áll a zörej hátterében.
Akkor beszélünk extrakardiális zörejről, ha a zörej forrása nem a szíven belül van. Leggyakrabban a szívburok gyulladása okozza az extrakardiális zörejt.

vissza az oldal tetejére

Mellkasi fájdalom

Fulladás

Cyanosis

Szívzörej

vissza az oldal tetejére

Szívultrahang

Fonendoszkópos vizsgálat

vissza az oldal tetejére

A billentyűbetegségek legfőbb és legegyszerűbb vizsgáló módszere a szív hallgatózása. A fonendoszkóp használata egyszerű és bárhol lehetséges. A különböző billentyűbetegségek következtében kialakult tüneteket a fizikális vizsgálat során észlelhetjük: pl.: szívelégtelenség, cyanosis, dobverőujjak, szapora szívverés. A beteg gyakran panaszkodhat fáradékonyságról, fulladásérzésről, mellkasi fájdalomról, szédülésről eszméletvesztésről. A kivizsgálás során a következő lehetőség a szívultrahang vizsgálat, mely fájdalmatlan, gyors és olcsó. Részletes információt ad a billentyűk állapotáról.
A szívultrahangnak a nyelőcsöves változata (transoesophagealis szívultrahang) is a napi gyakorlat része. A vizsgálat során a gyomortükrözéshez hasonlóan egy csövet kell lenyelnie a betegnek, amelyik cső végén egy ultrahang fej van. A nyelőcső és a szív pitvara követlen érintkezik egymással, ezáltal egy közvetlenebb élesebb képet kapunk a szívről. A vizsgálat során érzéstelenítőt kap a beteg a torkába és kap bódító injekciót. A vizsgálat nem fájdalmas, de mivel a nyelőcsőben van az ultrahangos eszköz, kellemetlen, hányingert okozhat.
A billentyűk ultrahangos vizsgálata számos kérdésre ad választ. A további teendők meghatározása céljából fontos tudni számos paramétert, aminek mérésére az ultrahang kiváló. A szív billentyűit, azok funkcióját MR-rel és szívkatéterezéssel is lehet vizsgálni, de előbbi drága, utóbbi véres úton történik és nem feltétlenül nyújt több információt, mint az ultrahang.

vissza az oldal tetejére

Stádiumtól függően enyhe esetben csak rendszeres utánkövetés szükséges, súlyosabb esetben szívműtét indokolt. A műtét lehet úgynevezett billentyű megtartó, amikor a billentyűt csak plasztikázzák, vagy kaphat a beteg műbillentyűt, ami lehet fém vagy biológiai. A kettő közötti különbség a tartósságban van. A mechanikus (fém) műbillentyű tartósabb, de az egész élet során véralvadás gátlás szükséges. Ezzel szemben a biológiai műbillentyű mellett nem kell tartósan gátolni a véralvadást, de élettartama átlagosan tíz év. Ez utóbbiakat olyan esetben szokták alkalmazni, amikor a véralvadás gátlás ellenjavallt pl. fogamzóképes korú nőknél.
A műbillentyűvel élő betegnél rendkívül fontos a szívbelhártya gyulladás megelőzése, mert a műbillentyű hajlamosabbá tesz arra, hogy banális fertőzések során baktériumokkal teli vegetációk rakódjanak le a műbillentyűn, gátolva annak funkcióját. A műbillentyűvel élő betegeknek a legkisebb beavatkozásnál is (foghúzás, nőgyógyászai, urológiai beavatkozás) antibiotikumot kell szedniük az esemény előtt és után (endocarditis profilaxis).

A billentyűbetegek és a műbillentyűvel élők rendszeres utánkövetésére is a szívultrahang a legalkalmasabb módszer.

vissza az oldal tetejére