Búcsú a csóktól?

A kézfogás, a csók helyett célszerű a távolságtartóbb üdvözlési mód - tanácsolják. De vajon olyan társadalomban, mint a spanyol, amelyben az emberek megszokták a közeli fizikai kontaktust, elképzelhető-e, hogy meghonosodik egy, a japánokra jellemző meghajlás, vagy az indiai típusú üdvözlés? - vetik fel némi kétkedéssel a szociológusok.

Tény azonban, hogy a járvány, amely ma már 177 országban jelent meg és világszerte több mint 200 ezren betegedtek meg, Spanyolországban augusztus végéig 20 halálos áldozatot is követelt, már a megelőzés érdekében is lehet és kell valamit tenni. A vírus alapvetően cseppfertőzéssel terjed. A tüsszentéssel, a köhögéssel a levegőbe jutó cseppek több mint egy méternyi távolságra is eljutnak a forrástól. Ezért sulykolják az orvosok, hogy egyszer használatos zsebkendőbe tüsszögjenek, köhögjenek az emberek, hogy alaposan, legalább egy percig mossanak kezet, minél gyakrabban és hazatéréskor még fokozottabb gonddal, mivel, például a tömegközlekedési eszközökön még a sok kéz által megfogott kapaszkodók is fertőzhetnek.

Otthon segíthet a gyakori szellőztetés, a saját törülköző, fogmosó eszközök használata. A járvány elkerülését célozzák azok a felhívások is, amelyeket a spanyol katolikus egyház intéz az emberekhez. Ilyen például a figyelmeztetés, hogy ne csókolgassák a szentképeket, szobrokat. Sok templomban az áldozóknak nem szájba, hanem kézbe adják az ostyát és üresen hagyják a szenteltvíztartókat.

Ezeknek a higiéniai óvintézkedéseknek a betartása még rendben is lenne, de a bensőséges üdvözlés elhagyása problémás lesz. Mert van akkor, ha a barát, az ismerős, nem tartja veszélyesnek a kézfogást, az üdvözlő puszikat és megsértődik? Mi van akkor, ha az illető más országbeli, és esetleg diszkriminációként értékeli?
A szociológusok szerint minden attól függ, hogy milyen komolyra fordul a járvány. Ha könnyű lefolyású lesz, az alapvető szokások nem változnak meg. Mivel azonban a szokások általában kis léptekkel változnak, némelyikben módosulás azért remélhető.

A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy járványok okoznak komoly változásokat. Az 1918-19-es spanyolnátha-járvány a közegészségügy megszervezésében kényszerített ki komoly lépéseket, a mérgezések az élelmiszerek tisztításában, tartósításában hoztak újdonságokat, az AIDS a szexuális szokásokban...