Csökkentheti az agyvérzés kockázatát a magnéziumban gazdag étrend

Az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent kutatás szerzői óvva intenek attól, hogy mindenki tömje tele magát magnéziumos étrend-kiegészítőkkel, mert munkájuk csak erre az egy nyomelemre koncentrált, de az eredmények lehet, hogy másnak tulajdoníthatók. „Az ételekből származó magnézium bevitt mennyisége fordított arányban áll az agyvérzés kockázatával” – magyarázta az elemzés vezetője, Susanna Larsson, a svéd Karolinska Intézet professzora. 

Larsson munkatársaival átfésülte az elmúlt 45 év adatbázisait, hogy olyan kutatásokra bukkanjon, melyek azt vizsgálták, hogy mennyi magnéziumot vittek be az emberek a szervezetükbe, és hányan kaptak időközben agyvérzést. A legutóbbi 14 év hét kutatása során az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából mintegy 250 000 ember adatait vették figyelembe, akiket átlagosan 11,5 évig követtek nyomon. Közülük 6500 (azaz 3 százalék) szenvedett agyvérzést a nyomonkövetési időszakban. Ahányszor plusz 100 milligramm magnéziumot fogyasztottak el, annyiszor 9 százalékkal csökkent az általában vérrög által kiváltott szélütés kockázata. A felmérésben résztvevő amerikaiak átlag napi 242 mg magnéziumot fogyasztottak el egy nap. A 31 év feletti nőknek 320 mg, a férfiaknak 420 mg a napi javasolt mennyiség.

A legtöbb vizsgált kutatási anyag lehetővé tette egyéb faktorok rögzítését, mint például a családi anamnézisét. Larsson azonban elmondta, nem tudták biztosan megállapítani, hogy más tényezők részben vagy egészben magyarázhatják-e az eredményeket. Több, mélyebbre ható kutatás szükséges ahhoz, hogy kijelenthessék, valóban a magnézium csökkentette az agyvérzés kockázatát. Más szakértők szerint az eredmények egybecsengenek a diétás javaslatokkal. „Ez a fajta étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben és magvakban, melyek nátriumtartalma alacsony, viszont sok bennük a kálium és a magnézium” – mondta Larry Goldstein, aki a durhami Duke Egyetem Kórházának Stroke Centrumát vezeti. „Ismét az étrend teljességén van a hangsúly, nem annak egyedi összetevőin.”