Daganatos megbetegedések

Szervezetünk felépítésében sejtek milliárdjai vesznek részt. Egészséges körülmények között a sejtek szaporodása és pusztulása szigorúan szabályozott folyamat. Rosszindulatú daganatos elváltozás akkor alakul ki, amikor ez a szabályozott folyamat felborul, a sejtek kontroll nélkül osztódni és szaporodni kezdenek, miközben a szervezetnek nincs rájuk szüksége. A kóros sejtműködés része, hogy az elöregedett sejtek nem pusztulnak el, felesleges sejttömeget (daganatot, tumort) képeznek.

A rák az ellenőrzés nélkül szaporodó sejtek halmaza. A kontroll alól felszabadult sejtek eleinte a környezetüket pusztítják, később a vér-, és nyirokrendszerrel a szervezet többi részébe is eljutnak és más szerveket is károsítanak. Nem minden sejtburjánzás jelent rákos elváltozást: ráknak csak a rosszindulatú elváltozások egy bizonyos csoportját nevezzük. Szigorú értelemben a rák (carcinoma, karcinóma) kifejezés csak a hámsejtekből kiinduló rosszindulatú daganatokra (tumorokra) vonatkozik, de a köznyelvben ezzel a szóval illetünk minden rosszindulatú daganatos megbetegedést.

A szakembereknek még nem sikerült pontosan meghatározni minden tényezőt, ami daganatos megbetegedéshez vezet. Számos tényezőről tudjuk, hogy rákkeltő (onkogén) hatású, azaz szerepet játszik a rák kiváltásában és kifejlődésében. Ilyenek az alábbiak: öröklött tényezők, dohányzás, egészségtelen táplálkozás, elhízás, mozgásszegény életmód, napsugárzás, hormonhatások, vírusok, stb. A kockázati tényezők rákot okozó hatása még nem tisztázott teljes mértékben.

A kockázati tényezők, (más néven rizikófaktorok) azok az ismert tényezők, amik fokozzák a daganatok kialakulásának esélyét. Csökkenthetjük a rák kialakulásának valószínűségét ezen tényezők kiküszöbölésével, illetve csökkentésével: helyes táplálkozás, egészséges életmód, rendszeres szűrővizsgálatok, önellenőrzés stb.

Öröklött (genetikai) tényezők is szerepet játszanak a daganatok előfordulásában. Akiknél nagyobb a kockázat (családi halmozódás, egyenes ági hozzátartozók korai megbetegedése, stb.), nagyobb odafigyelés, és tudatosabb életvezetés, gyakoribb ellenőrzés, szűrés szükséges a betegség korai felfedezése és kezelése érdekében. Az a tény azonban, hogy a családban még nem fordult elő egy-egy daganattípus, még nem jelenti, hogy védettek vagyunk!

Az életkor előrehaladtával nő a rákos megbetegedések száma, ez a kór azonban a gyerekeket és a fiatal felnőtteket is érinti. Vannak olyan daganattípusok, amelyeknek éppen gyerekkorban nagyobb az előfordulásuk például az ideg- és vérképzőrendszeri daganatok (agytumor, leukémia, stb.). A fiatal felnőtteket is érintik a nyirokrendszer tumorai, a here-, a méhnyak, a tüdőrák vagy az emlődaganat.

A rák kialakulását nem minden esetben tudjuk megelőzni. Sokat tehetünk azonban annak érdekében, hogy csökkentsük a betegség kialakulásának kockázatát: életmódunk, környezetünk alakításával, rossz életvezetési szokásaink megváltoztatásával, tudatos életvitellel, rendszeres önellenőrzéssel, orvosi kontrollal és a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétellel.

Igen. A jóindulatú sejtszaporulat nem jelent rákos elváltozást. Az ilyen típusú daganat nem terjed át a sem a szomszédos, sem a szervezet távolabbi szöveteire, szerveire és csak ritka esetben veszélyezteti az életünket.

A jóindulatú (benignus) sejtszaporulat nem jelent rákot. Az ilyen típusú elváltozás főbb jellemzői: A legtöbb esetben normális szövet veszi körül Általában lassan növekednek Bizonyos méret elérése után nem növekszik tovább Általában könnyebben eltávolítható A legtöbb esetben nem újul ki Nem károsítja a szomszédos szöveteket, szerveket Nem terjed ki a szervezet más részeibe (nem alakul ki metasztázis) Csak ritka esetben veszélyezteti az életet (inkább az elhelyezkedése okozhat ilyen problémát) pl. az agyban előforduló jóindulatú elváltozást is „rossz”-ként kell kezelni, mivel a növekedése a zárt koponya miatt nyomhatja az egészséges agysejteket)