tovább az orvosmeteorológiához
Regisztráció
Név
Depresszió
Latin név
Depressio
Csoport
Pszichiátriai betegségek
Szakterület
Pszichiátria, Pszichológia, Pszichoterápia
Tovább a betegséghez
A depresszióról
Tájékoztató betegek és családtagjaik számára.
A depressziós rákbetegek nagyobb valószínűséggel halnak meg
Nagyobb valószínűséggel halnak meg azok a rákos páciensek, akik depressziósak, mint a mentálisan egészségesek - közölték kutatási eredményeiket pszichológusok a Cancer című tudományos szaklap hétfői számában.
Galéria
Depresszió és a Parkinson-kór
A tévhitekkel ellentétben a Parkinson-kór nemcsak a mozgással kapcsolatos képességeket érinti, hanem számos esetben kihat a hangulati és szexuális élet...
Depressziósak az amerikaiak
Megkétszereződött az antidepresszánsok használata 1996 és 2005 között az amerikai lakosság körében - jelentették be hétfőn kutatók az Archives of Gener...
Kevesebb depresszió elleni szert!
Kevesebb új pácienst, különösen gyereket diagnosztizálnak depresszióval az Egyesült Államokban azóta, mióta nyilvánosságra hoztak egy szövetségi jelent...
Könnyebb munka - kevesebb depressziós
Kanadai kutatók megállapították, hogy a stresszes munkakörben tevékenykedőknél nagyobb a depresszió kockázata, míg a munkateher enyhítése a depresszió...
A kezelt depresszió is növeli a szívelégtelenség kockázatát
A depresszióssá váló szívbetegeknél akkor is nagyobb a kockázata szívelégtelenség kialakulásának, ha antidepresszánst szednek - közölték hétfőn amerika...
Aki sokat beszél a munkahelyen szexről, depressziós lehet
Általában 25 százalékra tehető azoknak a dolgozó embereknek - férfiaknak és nőknek - az aránya, akik szívesen beszélnek a munkahelyen szexről. Ugyanakk...
A viselkedésterápia csökkentheti az időskori depresszió kockázatát
Javítja az idősebbek életminőségét, csökkenti a depresszió kockázatát, ha szorongásuk kezelésére a szokásos gyógyszereken kívül viselkedésterápiát is a...
A depresszió szűrését javasolják az amerikai kamaszoknál
A tizenévesek rutinszerű depressziószűrését sürgeti egy, az Egyesült Államok kormánya által kijelölt, befolyásos orvoscsoport. Az ajánlásokat a Pediatr...
Agyi különbségek jelzik a depresszió kockázatát
Azoknak az embereknek, akiknél nagy a depresszió kifejlődésének családi kockázata, kevesebb az agyi kéregállománya a jobb oldalon, azon a részen, ahol...
A depresszió szívbetegséget okozhat
Az orvosok régóta tudják, hogy szívroham vagy agyvérzés után gyakran lép fel depresszió, és ez súlyosbíthatja az emberek felépülési esélyeit. A Columbi...
Gyakran ismételt kérdések
A mindennapi szóhasználatban gyakran használjuk a depresszió kifejezést olyan esetekben, amikor valaki egy élethelyzeti, munkahelyi, családi probléma miatt átmenetileg lehangolt, elkeseredett, feszült. Sőt, olykor depressziósnak mondjuk azt is, akinek egyszerűen csak "rossz napja van". Ez azonban nem egyenértékű az orvosi értelemben vett depresszióval. A depresszió, mint betegség, a hangulatzavarok közé tartozik, bizonyos agyi ingerületátvivő anyagok működési zavara okozza, és a tüneteknek legalább 2 hétig kell fennállniuk, ahhoz, hogy a diagnózis kimondható legyen.
A depresszió nem az akarat gyengesége, nem azért alakul ki, mert valaki "elengedi magát". A depressziónak ugyanúgy biológiai alapja van, mint a többi betegségnek: az agy biokémiai egyensúlyának a zavara okozza. Ennek hátterében meghúzódhat öröklött hajlam, és kialakulásához hozzájárulhatnak többek között más betegségek és tartós stressz is. Mivel "igazi betegségről" van szó, a gyógyuláshoz nem elég az akaraterő megfeszítése, hanem orvosi segítségre van szükség.
A depresszió a leggyakoribb pszichiátriai megbetegedések közé tartozik. Élete során az emberek 20 %-a megtapasztal legalább egy depressziós időszakot. Nőknél gyakrabban előfordul, és bármely életkorban elkezdődhet (akár gyermekkorban is).
A depresszió legjellemzőbb tünetei a szomorúság, nyomott hangulat, az érdeklődés beszűkülése, a beteg nem képes örülni azoknak a dolgoknak, amelyek korábban örömet okoztak. Gyakori a feszültségérzés, nyugtalanság, ingerlékenység, akár szorongás. A betegek gyakran panaszkodnak állandó fáradtságérzésről, amit az alvás sem enyhít, és gyakran vannak alvászavarok is. Többnyire csökken az étvágy (de előfordulhat ennek ellenkezője is), testi tünetek, fájdalmak társulhatnak. A depressziós beteg nehezen tud összpontosítani, gyakran feledékeny, munkáját nehezen tudja elvégezni, határozatlanná válik, könnyebben hibázik. A környező világot sötétebben látja, sokszor bűntudatot érez, és mindig komolyan kell venni az esetleg fellépő öngyilkossági gondolatokat.
A depresszió rossz gyógyhajlamú betegség. Átlagos esetben egy depressziós epizód akár 6 - 13 hónapig is eltarthat. Hajlamos arra, hogy idültté váljon, és nagyon gyakori a visszaesés. A betegek 25 %-a egy éven belül visszaesik, 10 éven belül pedig 75 %-uk! Mivel hosszú ideig tart, és a beteg minden életterületére rányomja a bélyegét, beleértve az emberi kapcsolatokat, a környezetet is, célszerű minden esetben szakértő segítséget kérni.
Mivel a depresszió kialakulásában az agy biokémiai egyensúlyának felborulása játszik elsődleges szerepet, ezért kézenfekvő, hogy a gyógyítás leghatékonyabb módja ezen egyensúlyzavarnak a helyreállítása. Erre a célra korszerű és hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, az úgynevezett depresszió elleni szerek (antidepresszívumok). A gyógyszerszedés képes meggyógyítani a betegség tüneteit, és megelőzni a tünetek visszatérését.
A gyógyszeres kezelés antidepresszívumokkal történik. Ezeknek több csoportja ismeretes, amelyeket elsősorban a hatásmód alapján különböztetünk meg. Leggyakrabban a szerotonin visszavételére ható gyógyszereket és úgynevezett kettős hatású gyógyszereket használunk (a szerotonin egy agyi ingerületátvivő anyag, a kettős hatású szerek pedig nem csak egy ingerületátvivő rendszerre hatnak). A megfelelő gyógyszer kiválasztása mindig egyénileg, az adott betegre testre szabottan történik. Kiegészítő terápiaként szükség lehet szorongáscsökkentők (nyugtatók), altatók vagy a depresszió típusától függően más kiegészítő gyógyszerek adására is.
A gyógyító gyakorlat és a szakmai irányelvek szerint a depresszió gyógyszeres kezelése a tünetek megszűnte után még legalább fél évig tart. Ezt követően meg lehet próbálni fokozatosan elhagyni a gyógyszert. Azokban az esetekben, amikor a depressziós tünetek visszatérően jelentkeznek, ennél lényegesen hosszabb fenntartó gyógyszerszedésre is szükség lehet. A leggyakoribb hiba, hogy a betegek önkényesen abbahagyják a gyógyszerszedést, miután jobban érzik magukat. Ilyenkor ugyanis igen valószínű a visszaesés. Általános szabály, hogy a gyógyszeres kezelés abbahagyása csak a kezelőorvossal történt egyeztetés után történjen.
Az antidepresszívumok nem változtatják meg a személyiséget, a beteg egyéniségét, jellemző gondolkodásmódját, értékrendjét. A depresszió kezelése nem "agymosás", az antidepresszívumok nem drogok, és nem is ?boldogságpirulák?. A gyógyszert megfelelő módon szedő beteg nem lesz "boldogabb", mint ahogy az az adott élethelyzetben elvárható. Az antidepresszívumok ugyanis csak a betegség tüneteire hatnak, a beteg alapvető jellemzvonásait nem változtatják meg.
Gyakori tévhit, hogy az antidepresszívumok függőséget okoznak, akárcsak a drogok vagy az alkohol. A valóságban ezek a gyógyszerek nem okoznak hozzászokást, ezért tartósan szedhetők a betegség teljes gyógyulásáig. Abbahagyásukat követően azonban előfordulhatnak átmeneti panaszok, úgynevezett diszkontinuációs tünetek, emiatt a gyógyszerelés abbahagyását mindig meg kell beszélni a kezelőorvossal. Az antidepresszívumokkal ellentétben a nyugtatók, szorongásoldók hosszú távon függőség kialakulásához vezethetnek. Ezért ezeket a gyógyszereket lehetőleg nem használjuk tartósan a depresszió kezelésében.
Többféle antidepresszívum ismeretes, ezeknek eltérő mellékhatásai lehetnek. Általánosságban elmondható, hogy legtöbbször a mellékhatások a kezelés kezdetén jelentkeznek, és néhány nap után maguktól megszűnnek. Ha ezek nem súlyosak, akkor legtöbbször nem teszik indokolttá a kezelés megszakítását. Tartósan fennmaradó mellékhatások esetén mindenképpen jelezni kell a kezelőorvosnak.
Tervezett gyermekvállalás előtt mindenképpen fontos, hogy a beteg megbeszélje orvosával a kezelés folytatását. A legtöbb esetben arra kell törekedni, hogy terhesség vagy szoptatás idején a beteg ne szedjen gyógyszert. Előfordulhat azonban, hogy a betegség súlyossága ezt nem teszi lehetővé (például az öngyilkosság magas kockázata miatt). Ilyenkor gondosan mérlegelni kell a várható kockázatokat illetve a kezelés előnyeit.
Az antidepresszívumok hatása nem azonnal kezdődik, az esetek legnagyobb részében legalább 2-4 hétnek kell eltelnie ahhoz, hogy a hatás észlelhető legyen. Ezért nem szabad idő előtt abbahagyni a gyógyszerszedést! Ha több hét után sem észlelhető változás, a kezelőorvos tanácsára az adag növelése, a gyógyszer lecserélése vagy a terápia kiegészítése szóba jöhet. Minden beteg egyéni módon reagál a gyógyszerekre, ezért a válasz esetenként eltérő lehet. Fontos, hogy mindig beszélje meg az adódó problémákat kezelőorvosával.
A kezelés sikertelenségét leggyakrabban az okozza, hogy a beteg nem szedi rendszeresen a gyógyszereit, vagy idő előtt abbahagyja a kezelést. Akadályozhatja a gyógyulást az alkohol- vagy drogfogyasztás, a tartós, erős stressz, esetleg más, egyidejűleg fennálló betegségek is. Ha a betegség nem gyógyul vagy a javulás mellett egyes tünetek tartósan fennmaradnak, mindenképpen jelezni kell a kezelőorvosnak, hiszen a depresszió kezelésében ma már többféle terápiás eszköz, sokféle gyógyszer áll rendelkezésünkre, és lehetőleg mindig a teljes gyógyulásra kell törekedni.
A gyógyszeres kezelés mellett hatékony eszköz a depresszió gyógyításában a pszichoterápia. Ez olyan gyógyítási lehetőség, ami speciális módszerekkel, megfelelően képzett szakember által történik. Célja az esetek többségében azoknak a lelki okoknak, mechanizmusoknak a kiküszöbölése, javítása, amelyek hozzájárultak a betegség kialakulásához vagy akadályozzák a gyógyulás folyamatát. A betegek jelentős része fordul úgynevezett alternatív gyógymódok felé is, de fontos tudni, hogy a kezelés alapját ma még a megfelelő gyógyszeres terápia jelenti.
Általánosságban elmondható, hogy a hozzátartozók megértő, segítő hozzáállása nagymértékben javítja a gyógyulási esélyeket. Ártalmas lehet viszont, ha ez a segíteni akarás tolakodó, esetleg erőszakos. Ily módon ugyanis inkább bűntudatot vagy ellenszegülést keltünk a betegben. Semmiképpen nem segítenek az olyan "jótanácsok", hogy "szedd össze magad"! A hozzátartozók segítsége fontos lehet abban is, hogy a beteg orvoshoz forduljon, és betartsa a kezelés előírásait.
Ismeretes, hogy a depresszió miatt a betegek pesszimistább módon, sötétebben látják a helyzetüket. A negatív dolgokat sokszor felnagyítják, a pozitívakat esetleg észre sem veszik, nem tudatosítják. Ezért könnyen alakul ki kilátástalanság érzés, és a beteg adott esetben nem láthat más megoldást, csak az öngyilkosságot. Az öngyilkosság gyakoribb depressziós betegek körében. Ezért az ilyen gondolatokat, jelzéseket minden esetben vegyük komolyan, és kérjünk mielőbb segítséget.
A depresszió önmagában nem örökletes betegség, de a betegségre való hajlam gyakran fellelhető a beteg leszármazottai között. Ezért a depresszió esetében családi halmozódás megfigyelhető. A kockázat mértéke eltérő a depresszió egyes típusai esetében. A betegség típusának és előzményeinek ismeretében az öröklődés kockázatára vonatkozó felvilágosítást minden esetben egyedileg adhat a kezelőorvos.
Keresés
részletes kereső...Tesztek
Cikkek a témában
- A depresszióról
- A depressziós rákbetegek nagyobb valószínűséggel halnak meg
- Depresszió és a Parkinson-kór
- Depressziósak az amerikaiak
- Kevesebb depresszió elleni szert!
- Könnyebb munka - kevesebb depressziós
- A kezelt depresszió is növeli a szívelégtelenség kockázatát
- Aki sokat beszél a munkahelyen szexről, depressziós lehet
- A viselkedésterápia csökkentheti az időskori depresszió kockázatát
- A depresszió szűrését javasolják az amerikai kamaszoknál
- Agyi különbségek jelzik a depresszió kockázatát
- A depresszió szívbetegséget okozhat
- A szülés utáni depressziót megjósolhatja egy hormon
Hasonló betegségek
Kiemelt betegségek
Kiemelt témák
- Szívbarát étrend: a DASH diéta
- Minimumárat szabna a skót kormány az alkoholra
- Antidepresszánst állít elő az emberi szervezet
- Botoxot árultak fejfájásra
- Miért nem vesszük komolyan a magas koleszterint?
- Az egészségügyi szakmai kollégiumok átalakítását tervezik
- Nem csökkenti az újszülöttek fájdalmát a cukor
- Megelőző műtéttel csökkenthető a rákkockázat
- Sugárzás és daganatok 2. rész
- Rehabilitációs központ nyílt Sárváron
A feleségem válni akar
