tovább az orvosmeteorológiához
Regisztráció
Ausztrál kutatók szerint nem csak az újdonsült anyák szenvednek szülés utáni depresszióban, hanem az apák is ugyanilyen valószínűséggel tapasztalhatnak szorongást, stresszt és lehangoltságot. „Az lepett meg bennünket, hogy a panaszok ugyanolyan arányát tapasztaltuk ugyanolyan szinten, mint amit a kismamáknál láttunk" - számolt be a Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology legújabb kiadásában megjelent tanulmány vezető szerzője, Jan Nicholson.
Részletek...A fiatalok körében egy háromdimenziós számítógépes játék ugyanolyan hatékonynak bizonyult a depresszió kezelésében, mint a személyes pszichológia tanácsadás - derült ki egy új-zélandi tanulmányból.
Részletek...A mindennapi szóhasználatban gyakran használjuk a depresszió kifejezést olyan esetekben, amikor valaki egy élethelyzeti, munkahelyi, családi probléma miatt átmenetileg lehangolt, elkeseredett, feszült. Sőt, olykor depressziósnak mondjuk azt is, akinek egyszerűen csak "rossz napja van". Ez azonban nem egyenértékű az orvosi értelemben vett depresszióval. A depresszió, mint betegség, a hangulatzavarok közé tartozik, bizonyos agyi ingerületátvivő anyagok működési zavara okozza, és a tüneteknek legalább 2 hétig kell fennállniuk, ahhoz, hogy a diagnózis kimondható legyen.
A depresszió nem az akarat gyengesége, nem azért alakul ki, mert valaki "elengedi magát". A depressziónak ugyanúgy biológiai alapja van, mint a többi betegségnek: az agy biokémiai egyensúlyának a zavara okozza. Ennek hátterében meghúzódhat öröklött hajlam, és kialakulásához hozzájárulhatnak többek között más betegségek és tartós stressz is. Mivel "igazi betegségről" van szó, a gyógyuláshoz nem elég az akaraterő megfeszítése, hanem orvosi segítségre van szükség.
A depresszió a leggyakoribb pszichiátriai megbetegedések közé tartozik. Élete során az emberek 20 %-a megtapasztal legalább egy depressziós időszakot. Nőknél gyakrabban előfordul, és bármely életkorban elkezdődhet (akár gyermekkorban is).
A depresszió legjellemzőbb tünetei a szomorúság, nyomott hangulat, az érdeklődés beszűkülése, a beteg nem képes örülni azoknak a dolgoknak, amelyek korábban örömet okoztak. Gyakori a feszültségérzés, nyugtalanság, ingerlékenység, akár szorongás. A betegek gyakran panaszkodnak állandó fáradtságérzésről, amit az alvás sem enyhít, és gyakran vannak alvászavarok is. Többnyire csökken az étvágy (de előfordulhat ennek ellenkezője is), testi tünetek, fájdalmak társulhatnak. A depressziós beteg nehezen tud összpontosítani, gyakran feledékeny, munkáját nehezen tudja elvégezni, határozatlanná válik, könnyebben hibázik. A környező világot sötétebben látja, sokszor bűntudatot érez, és mindig komolyan kell venni az esetleg fellépő öngyilkossági gondolatokat.
A depresszió rossz gyógyhajlamú betegség. Átlagos esetben egy depressziós epizód akár 6 - 13 hónapig is eltarthat. Hajlamos arra, hogy idültté váljon, és nagyon gyakori a visszaesés. A betegek 25 %-a egy éven belül visszaesik, 10 éven belül pedig 75 %-uk! Mivel hosszú ideig tart, és a beteg minden életterületére rányomja a bélyegét, beleértve az emberi kapcsolatokat, a környezetet is, célszerű minden esetben szakértő segítséget kérni.
Mivel a depresszió kialakulásában az agy biokémiai egyensúlyának felborulása játszik elsődleges szerepet, ezért kézenfekvő, hogy a gyógyítás leghatékonyabb módja ezen egyensúlyzavarnak a helyreállítása. Erre a célra korszerű és hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésünkre, az úgynevezett depresszió elleni szerek (antidepresszívumok). A gyógyszerszedés képes meggyógyítani a betegség tüneteit, és megelőzni a tünetek visszatérését.
A gyógyszeres kezelés antidepresszívumokkal történik. Ezeknek több csoportja ismeretes, amelyeket elsősorban a hatásmód alapján különböztetünk meg. Leggyakrabban a szerotonin visszavételére ható gyógyszereket és úgynevezett kettős hatású gyógyszereket használunk (a szerotonin egy agyi ingerületátvivő anyag, a kettős hatású szerek pedig nem csak egy ingerületátvivő rendszerre hatnak). A megfelelő gyógyszer kiválasztása mindig egyénileg, az adott betegre testre szabottan történik. Kiegészítő terápiaként szükség lehet szorongáscsökkentők (nyugtatók), altatók vagy a depresszió típusától függően más kiegészítő gyógyszerek adására is.
A gyógyító gyakorlat és a szakmai irányelvek szerint a depresszió gyógyszeres kezelése a tünetek megszűnte után még legalább fél évig tart. Ezt követően meg lehet próbálni fokozatosan elhagyni a gyógyszert. Azokban az esetekben, amikor a depressziós tünetek visszatérően jelentkeznek, ennél lényegesen hosszabb fenntartó gyógyszerszedésre is szükség lehet. A leggyakoribb hiba, hogy a betegek önkényesen abbahagyják a gyógyszerszedést, miután jobban érzik magukat. Ilyenkor ugyanis igen valószínű a visszaesés. Általános szabály, hogy a gyógyszeres kezelés abbahagyása csak a kezelőorvossal történt egyeztetés után történjen.
Az antidepresszívumok nem változtatják meg a személyiséget, a beteg egyéniségét, jellemző gondolkodásmódját, értékrendjét. A depresszió kezelése nem "agymosás", az antidepresszívumok nem drogok, és nem is ?boldogságpirulák?. A gyógyszert megfelelő módon szedő beteg nem lesz "boldogabb", mint ahogy az az adott élethelyzetben elvárható. Az antidepresszívumok ugyanis csak a betegség tüneteire hatnak, a beteg alapvető jellemzvonásait nem változtatják meg.
