Diszkriminációs jelzőrendszer értelmi fogyatékosoknak

A kommunikációs problémák miatt elsősorban a fogyatékosok hozzátartozói keresik fel a jogsegélyszolgálatot - mondta el Gazsi Adrienn jogi tanácsadó, szakmai vezető az MTI-Pressnek. A jogász végzettségű diszpécser feltárja az esetet, ezt követően a jogászcsapat eldönti, mit lehet az ügyben tenni, majd az esetfelelős felveszi a kapcsolatot az érintettel. Sok esetben nem diszkriminációról van szó, hanem jogsértésről - hangsúlyozta.

A jelzések szinte mindenhonnan, a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés, a szociális ellátás és egészségügy, a lakhatás, az üzletek, a bankok és biztosítók, a vendéglők és szórakozóhelyek, a kulturális intézmények és egyéb szolgáltatók, a közigazgatás és rendvédelem területéről érkeznek.

A jogi tanácsadó példaként a következő diszkriminációs esetet vázolta fel: álláshirdetésre jelentkezett egy sérült ember, akinek a felvételin azt mondták, se most, se máskor nem veszik fel, holott a képesítése megvolt a csomagolói munkára. Sokszor "kiüresített munkakörbe" vesznek fel fogyatékost, ahol semmit nem kell csinálnia; volt, aki kertészetben dolgozott, de a gereblyét sem vehette a kezébe. Az esetek sorát gyarapítja, amikor 8 óra helyett 4 órát fizetnek ki a cégek szóbeli megállapodás alapján. Pedig a foglalkoztató állami támogatást kap, ha fogyatékost alkalmaz - tette hozzá Gazsi Adrienn.

Jóvátételi eljárással sikerült orvosolni egy Down-szindrómás kisgyerekkel való bánásmódot, akit nem engedtek be egy nagyáruház játszóházába. Miután a jogsegélyszolgálat felvette velük a kapcsolatot, javaslatot tett a megoldásra, és a játszóház kiegészítette szabályzatát.

Egyezséget sikerült kötni az egyik önkormányzattal is, amely két autista gyermekét nevelő anyának embertelen, omladozó falú lakást utalt ki. Mások bizonyíthatóan sokkal jobb állapotú lakáshoz jutottak annak ellenére, hogy az önkormányzat azt állította, nincs másik kiutalható lakásuk; a szolgálat lépésének köszönhetően sikerült egy nagyobb, világosabb szociális lakást biztosítani a családnak.

A megkülönböztetés fogalma bonyolult

Tavaly 113 esetük volt: az ügyfél közreműködése nélkül természetesen semmit sem tudnak tenni, ezért 26 esetet lezártak, de 87-et sikeresen oldottak meg - közölte Gazsi Adrienn. Az ügyek 80 százaléka jogi tanácsadás, közvetítés és fellebbezés, a többi esetben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A jogsegélyszolgálat célja a tevékenység kiterjesztése más fogyatékos csoporthoz tartozó érintettek, vak, siket és mozgássérült emberek részére is. Az őket segítő, számukra jogvédelmi szolgáltatást működtető civil szervezeteket hálózatba vonva a jelzőrendszer hatékonyabbá válik, így egyetlen egy érintett elutasítására sem kerülhet sor azon az alapon, hogy nem tartozik az értelmi fogyatékosokat segítő program célcsoportjához - mutatott rá Gazsi Adrienn.

Hangsúlyozta azt is, hogy a diszkrimináció fogalma bonyolult. Ha például egy frekventált helyen a lakók tiltakoznak egy fogyatékosoknak épülő lakóotthon ellen, az nem számít diszkriminációnak. Az egyenlő bánásmód követelményeit mások között az orvosnak, az egészségügyi intézményeknek, a munkáltatónak, az iskolának és az áruháznak kell betartani, az ő esetükben minden egyedi intézkedés diszkriminációnak minősül.

A jogi segítségnyújtás ingyenes, a programban való részvétel csak szabad döntésen, önkéntes beleegyezésen alapulhat. Az adatszolgáltatás is önkéntes, azonban elképzelhető, hogy a megfelelő adatok ismeretének híján a szervezet nem tud hatékony segítséget nyújtani.

A 06-40-200-320-as helyi tarifával működő kék számon az egész ország területéről várják azok jelentkezését, akik fogyatékosságuk okán kerültek hátrányos helyzetbe, de e-mailen: nehagydmagad@kezenfogva.hu vagy a Kézenfogva Alapítvány, 1461 Budapest, Pf. 234., jelige: „Ne hagyd magad!" címen is jelezhetik problémájukat.