Egészség a válságban - lesújtó eredmények

Tistyán László, a Fact intézet vezető kutatója elmondta, a 18 év fölötti magyar lakosság körében 1000 ember megkérdezésével végzett felmérés megkérdezettjeinek 85 százaléka úgy vélte, hogy a gazdasági válság a legtöbb ember egészségére negatív hatással lesz, 82 százalék válaszolt úgy, hogy elsősorban egészsége rovására takarékoskodik majd az ínséges időben. Ennek ellenére sokan azzal számolnak, hogy a következő 5 évben javulni fog az egészségük.

Felhívta a figyelmet a kutatás egyik megdöbbentő adatára, miszerint a felnőttek 60 százaléka nem tagja semmilyen közösségnek, 15 százaléknak pedig nincs egyetlen barátja sem. Ennek jelentősége, hogy a magányos ember nehezebben kezd sportolni, s kevésbé ügyel egészségére, táplálkozására, mint a közösségben, családjával, barátaival együtt tevékenykedő társa - hangsúlyozta. A megkérdezettek 48 százaléka nem sportol, bár lenne rá lehetősége, 47 százalék az egészségmegőrző készítmények szedéséről nyilatkozott ugyanígy.

Ha egészségről van szó, általában annak fizikai komponensére gondolunk, holott a szellemi, szociális, lelki és testi egészség egymást befolyásolják, kiegészítik, egyik sem működőképes a többi nélkül - hangoztatta Béres József.

Rámutatott arra, az alapítvány Béres Egészség Hungarikum Programjának célja, hogy ráébressze a lakosságot: elsősorban az egyénen múlik, hogy egészséges maradjon és megelőzze a betegségeket.

A program tavaly útjára indította egészségterv képzését és pályázatát, amellyel az öt- és tízezres településeket buzdítják összefogásra egészségük, életkörülményeik javítása érdekében. Idén a program anyagi támogatásával 9 település valósíthatja meg egészségtervének nyertes elemét, a kiírók a fenntarthatóságot és racionális megoldhatóságot figyelembe véve választották ki a nyerteseket. A pályázatot idén is meghirdetik.