Egészségügyi ellátás külföldön

Felmérések szerint míg Nyugat-Európában a külföldre utazók több mint 70 százaléka köt utasbiztosítást, Magyarországon ez az arány még mindig csak 35 százalék körüli. A bankkártyák szolgáltatásai közé beépített utasbiztosítások nagy többsége csak alapfedezetet nyújt, komolyabb baj - például autóbaleset vagy infarktus - esetén általában nem elég a kártyákba épített szolgáltatás. A sürgősségi orvosi ellátás költségei annak többszörösét is elérhetik.

Az utasbiztosítások nem csak anyagi segítséget nyújtanak: a magyar nyelven hívható asszisztencia szolgálat segít például orvosok, kórházak, szerelők, autómentők megtalálásában, a betegszállítás vagy az idő előtti hazautazás megszervezésében. Az utasbiztosítás a magánszolgáltatók költségeit is téríti, az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) használója viszont kizárólag csak az adott ország társadalombiztosítási szervével szerződésben lévő egészségügyi szolgáltatóktól jogosult ellátásra - olvasható a K and H Bank MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az utasbiztosítás típustól függően egyebek mellett poggyászbiztosítást, balesetbiztosítást vagy a biztosított balesete, betegsége esetén a hozzátartozó helyszínre utazását, emeltebb szolgáltatási szintű termékek esetében a jogvédelem során felmerült költségeket, vagy harmadik személynek okozott bizonyos felelősségi károkat is fedezi, s teljes költségtérítést garantál a biztosított részére. Az EEK tulajdonosának ezzel szemben vállalnia kell az önrészt, és az összeg megtérítésére nem számíthat.

Egyes országokban, a többi között Belgiumban, Franciaországban és Luxemburgban, illetve bizonyos egészségügyi szolgáltatók esetében Finnországban visszatérítéses rendszer működik: az egészségügyi ellátások, gyógyszerek költségeit az ellátott személy, adott esetben az EEK tulajdonosa köteles megelőlegezni.