Egy faluban elférne a teljes neandervölgyi népesség

A Homo neanderthalensis 230 ezer éve jelent meg Európában, de élt Ázsia bizonyos részein is. Húszezer éve tűnt el, néhány évezreddel azután, hogy megjelent a modern ember.

A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói összesen hat olyan Homo neanderthalensis maradványaiban vizsgálták a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t, akik a 38 000 és 70 000 évvel ezelőtti időszakban éltek.

Ahhoz, hogy képet kapjanak a neandervölgyi ember genetikai sokféleségéről és megállapítsák a népesség lélekszámát, a kutatók összehasonlították a Homo neanderthalensis DNS-szekvenciáit. Párhuzamosan ötven, a világ különböző pontján élő embertől vettek vizsgálati mintát, hogy kiderítsék, genetikailag mennyire különböznek egymástól.

A genetikai sokféleség közvetett adatokat szolgáltat az utódnemzésben részt vevők számáról: minél több ember házasodik, annál nagyobb ugyanis a gének keveredése és fordítva.

Mint kiderült, a neandervölgyi ember genetikai diverzitása (sokfélesége) a mai emberének alig egyharmadát teszi ki.

A német kutatók számítása szerint egy adott időszakban a szülőképes nők száma 1500 körül lehetett a népességen belül, de nem haladta meg a 3500 főt. Az utóbbi adatból kiindulva a teljes népesség lélekszáma legfeljebb hétezer fős lehetett.

"Kis létszámuk miatt sokkal védtelenebbek voltak a körülményekkel szemben, ami a kihalásukhoz vezetett. Eltűnésük időben egybeesik a modern ember megjelenésével" - hangsúlyozta a kutatásokkal kapcsolatban Adrian Briggs, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.

Ian Tattersall, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum antropológiai kurátora szerint - ő nem volt részese a programnak - a kutatás megerősíti a azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a legutóbbi jégkorszak vége felé a kemény létfeltételek következtében csökkenőben volt a neandervölgyi népesség lélekszáma. "Nem hiszem azonban, hogy a neandervölgyi ember valóban eltűnt volna, ha életében nem jelent volna meg egy új elem - a modern ember, akivel vetekedni kellett az élelemforrásokért" - hangsúlyozta.

Mint Briggs rámutatott, a Max Planck Intézet kutatóinak vizsgálata nem támasztotta alá a neandervölgyi és a modern ember közötti keveredés elméletét. Ilyen kis lélekszám mellett, ha volt is keveredés, az a kevés neandervölgyi gén "felhígult" az évezredek folyamán.

Hozzátette, hogy a neandervölgyi ember teljes genomját még az idén nyilvánosságra hozzák - ez választ adhat majd az esetleges keveredésre is.