Egyre lustábbak a magyarok

Magyarországon jelenleg a legfiatalabb korosztály sportol a legrendszeresebben, a hatvan éven felüliek pedig egyértelmű sereghajtóként vonulnak a rendkívül mozgásszegény életmódot folytató fiatal középkorúak mögött - áll a GFK Hungária piackutató vállalat nemzetközi felmérésében.

A hat nyugat-európai és három régiós ország adatait feldolgozó felmérés szerint Magyarországon a 13 évesnél idősebb városi lakosság az észak- és nyugat-európai országokhoz képest havi átlagban sokkal kevesebbet mozog. Régiós viszonylatban és a fejlettebb dél-európai országokhoz képest azonban összességében nem töltünk kevesebb időt testmozgással.

Bacher János, a GFK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint, az elmúlt egy évtizedben csökkent a lakosság sportolási kedve, és a közoktatásból kikerülők többsége is abbahagyja az aktív sporttevékenységét. A 15 éves és idősebb lakosság körében 1999 és 2009 között 56-ról 69 százalékra emelkedett azok aránya, akik szinte semmit sem sportolnak. Ezzel párhuzamosan pedig 25-ről 19 százalékra csökkent azok száma, akik többé-kevésbé rendszeresen (havonta párszor) elmennek az edzőteremig vagy a legközelebbi focipályáig.

Az, hogy valaki milyen gyakorisággal sportol, nagyrészt az életkor, a gazdasági aktivitás, a lakóhely és az iskolai végzettség függvénye. Ennek megfelelően a városban élők hajlamosabbak többet sportolni, mint a vidékiek, illetve a magasabb iskolai végzettségűek körében szintén nagyobb népszerűségnek örvend a rendszeres testedzés.

Míg a 15-17 éves korosztály 25 százaléka tartozik abba a kategóriába, akik szinte soha nem mozognak, addig a 18-29 évesek között ez az arány 43 százalékon, a 30-39 éveseknél 62 százalékon, a 40-49 évesek körében 71 százalékon, az 50-59 évesek esetében 80 százalékon, a 60 év felettieknél pedig 90 százalékon áll.

A szabadidő eltöltésének formái is nagyban befolyásolják, hogy ki mennyit mozog. A számítógéphez, vagy televízióhoz láncoló játékok és egyéb otthoni tevékenységek például mind a sportolás rovására mennek, és ezen még az sem változtat, ha éppen sporttal kapcsolatos számítógépes játékokkal ütik el az időt az emberek. Márpedig a 15-17 éves korosztály 40 százaléka, a 60 év felettiek közül pedig minden ötvenedik magyar ember rajong a "sportos játékokért".

A sporteseményre járás gyakorisága ugyanakkor szinte semmit sem változott az elmúlt tíz évben. Sőt, még a közönség összetétele is ugyanaz maradt, vagyis több mint háromszor annyi férfi ül a lelátókon, mint ahány nő. Ezzel ellentétben a sportközvetítések iránti érdeklődés igen erősen csökkent az elmúlt egy évtizedben.