Élőhely-rehabilitációs programtervek a Hanságban és a Fertő vidékén

Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatóság osztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a projektcsomag több elemből áll, s ezek egyike a Dél-Hanság 550 hektárját érinti. Ezen a területen szeretnék legalább részben visszaállítani az egykori vizes élőhelyeket, amelyek a Hanság lecsapolását követően kiszáradtak. A legmélyebb helyek tartós nyílt vízi borítást kapnak, így kialakul az a környezet, ahova visszatelepülhetnek a Hanság egykori élővilágának veszélyeztetett fajai.

A projekt másik két pillére a Fertő tó menti kétéltűek és a Brennbergbányát élőhelyül választó denevérek védelmét szolgálja. A Fertő menti békák számára több mint egy kilométer hosszan terelőfalakat építenek a kétéltűek élőhelyeit keresztbe vágó Fertő-parti út szélén, az út alatt pedig átereszeket, úgynevezett békaalagutakat létesítenek. Az út az erdő és a tó között fut, a békák az erdei avarban telelnek, és tavasszal szaporodási helyükre, a tópartra vonulnak. A terelőfalakkal akadályozzák meg, hogy ne az úttesten, a gépjárművek veszélyeinek kitéve igyekezzenek a tó irányába - majd ősszel visszafelé -, hanem az országút alatti alagutakat vegyék igénybe.

A denevérek számára az egykor óvóhelynek szánt brennbergi bányavágat biztosít kedvező telelő- és szaporodóhelyet. Támfalak hiányában azonban fennáll a beomlás veszélye. Ezt szeretnék elhárítani a pályázati forrás egy részéből. A szakemberek fontosnak tartanák a bunker lezárását a látogatók elől a denevérek biztonsága érdekében.

A projekt negyedik pilléreként a soproni hegyekben magára hagyott források környezetét akarják felújítani.

A KEOP keretében benyújtott pályázat második fordulójának elbírálását követően a kivitelezés ez év őszén megkezdődhet, amennyiben zöld utat kap a projekt - mondta Bozzay Balázs, a projekt menedzselését biztosító BFH Európa Kft. vezető szakértője. A hansági vizesélőhely-rehabilitáció a tervek szerint 2011 tavaszáig elkészülhet, a beruházás többi eleme ennél korábban valósulhat meg.