Érelmeszesedés

Az érelmeszesedés jelentőségét az adja, hogy a halálozási statisztikákat vezető halálokokért tehető felelőssé. Az érelmeszesedés az egész érrendszert érinti, de különböző szervekben, egyszerre akár több szervben is okozhat komoly, életveszélyes állapotokat.

Szervezetünk sejtjei számára, az éltető oxigént szállító vér az ütőereken keresztül jut. Az ütőereket (artériákat) belülről az érbelhártya (endothel) borítja, az ér külseje felé haladva ezt az ér simaizom rétege követi. Az érelmeszesedésben ezek játsszák a kulcsszerepet. Egészséges szervezetben az adott szervek vérellátási igénye változik, és az egészséges érrendszer az igényeknek megfelelően össze tud húzódni vagy el tud ernyedni szabályozván ezzel a szállított vér mennyiségét.

Az érbelhártya egy nagy (több teniszpályának megfelelő méretű) önálló szerv, mely nem csupán elválasztja a vért és ér további rétegeit de automatikusan képes saját maga átmérőjét is változtatni, különböző anyagok termelése és megkötése révén. Ezen tulajdonság megtartásához fontos, hogy az ér rugalmas maradjon. Az érelmeszesedés során mész rakódik le az ér belső felszínén, ezért egy merev falú csőhöz hasonlít, mely szükség esetén nem képes tágulni, növelni a vérszállító kapacitást.

Az érbelhártyára számos faktor kifejezetten kedvezőtlenül hat (pl.: dohányzás, magas koleszterin szint stb.). Az ér válasza ezen károsító hatásokra az, hogy elkezdődik az érelmeszesedés. Ez a folyamat már tizenéves korban elindul, amikor is „zsíros csíkok" alakulnak ki az endothelen. Ekkor még jobb eséllyel fordítható vissza az elváltozás.

Az endothel áteresztőbb lesz, az endothelben zsír rakódik le, ezekből alakulnak ki az plakkok.
A plakkok kétféle módon árthatnak. Egyrészt növekedvén beszűkítik az ér átmérőjét (érszűkület), csökken az átáramló vérmennyiség és az a szerv, melyhez az adott ér szállítja a vért nem fog elég oxigénhez jutni, ezáltal a szerv funkciója csökkenni fog. A másik lehetőség, hogy a plakk megreped és a lipidtartalom érintkezik a vérrel, mely vérrög (thrombus) kialakulását generálja. A kialakult thrombus pedig hirtelen zárja el az eret.

Szemben a lassú, fokozatos érbeszűküléssel, melyhez a szervezetnek van ideje „hozzászokni", az ilyen hirtelen „érkatasztrófa" sokkal súlyosabb következménnyel járhat: szív esetén szívinfarktus, agy esetén stroke. A plakkok rendelkeznek egy lipidmaggal és egy azt borító keményebb fibrinsapkával. Minél vékonyabb ez a fibrinsapka annál nagyobb a veszélye annak, hogy megreped. A plakkokban mész rakódik le, ettől lesz merev falú, meszes az ér.

1. ábra: Az érelmeszesedés folyamata (Pepine CJ. Am J Cardiol. 1998;82(suppl 104).)

Milyen rizikófaktorok vezetnek érelmeszesedéshez?

Az atherosclerózist előidéző tényezők, rizikófaktorok egy része befolyásolható, mint például a dohányzást abba lehet hagyni, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást lehet kezelni, testsúlyt tudjuk csökkenteni, de az életkort, nemet és a családi halmozódást nem: ezek a nem befolyásolható rizikófaktorok.

1. Dohányzás

2. Hypertonia

3. Magas LDL-koleszterin szint

4. Csökkent HDL-koleszterin szint

5. Kor (férfi >45 év, nő >55 év)

6. Rokonok között előforduló infarktus, érszűkület stb.

7. Életmód: elhízás, étkezi szokás, kevés testmozgás

8. Egyéb súlyosbító tényezők: magas homocystein szint, csökkent cukortolerancia

9. Cukorbetegség

1. táblázat: az érelmeszesedés fő kockázati tényezői (Libby szerint)

 

A betegség tünetei: az érintett szervrendszertől függően fájdalom, funkciókiesés

vissza az oldal tetejére

Fájdalom

vissza az oldal tetejére

Érfestés - Angiographia

CT vizsgálat

vissza az oldal tetejére

Az atherosclerosist súlyosságától, az érintett szervrendszer fajtájától függően sokféleképpen lehet diagnosztizálni.

A panaszok jellegének alapos leírásából az orvos már gyanút foghat.
Fizikális vizsgálattal pl.: végtagi érszűkület esetén a pulzus tapintásával megerősítheti a gyanút.
Eszközös vizsgálatok több fajtája is rendelkezésre áll. Az érelmeszesedés különböző stádiumaiban az eltérés kimutatására az ultrahang vizsgálat nagyon hasznos és gyors vizsgálati módszer.
Ettől kissé költségesebb és bonyolultabb a CT, MR vizsgálat. Sokáig a legobjektívebb metódus az érfestés (angiographia) volt (a napi gyakorlatban még ma is az) ez azonban invazív vizsgálat, a bőrön át az érbe katétert vezetnek, melyen keresztül kontrasztanyagot juttatnak az érrendszerbe, ami röntgenképen kirajzolja az ér kontúrját, láthatóvá téve ezzel a szűkületek számát, mértékét, pontos helyét. Szívkoszorúerek esetén ezt hívjuk szívkatéterezésnek. Manapság lehetőség van arra is, hogy egy olyan katétert vezessenek az érbe, melynek a hegyében egy igen kis ultrahang forogva működik (intravascularis ultrahang). Ezzel a módszerrel a plakkok szerkezetét, összetételét, térfogatát is meg lehet adni.
A CT és MR vizsgálatok során adott kontrasztanyaggal is le lehet képezni az ereket: ez az úgynevezett CT angiographia és MR angiographia.

vissza az oldal tetejére

A betegség kiterjedésének és súlyosságának felmérését követően, annak ismeretében határozható meg az optimális terápia.
Enyhe esetben elegendő lehet a befolyásolható rizikófaktorok kezelése: koleszterin szint csökkentése, vérnyomás és vércukor optimális beállítása, dohányzás elhagyása, diéta stb.
Súlyosabb esetben lehetőség van katéteres úton az ér ballonnal történő tágítására, fémháló (stent) beültetésére, mely „nyitva tartja” az eret. Más esetben sebészeti megoldás lehet szükséges, ilyenkor a szűkült érszakaszt áthidalják (bypass) saját érrel vagy műérrel.

vissza az oldal tetejére

A helyes életmód, egészséges étrend (zsírszegény, halat, sok gyümölcsöt, zöldséget, maximum napi 2-3 dl bort tartalmazó), testmozgás nem csak az érelmeszesedés lassítását, hanem a már kialakult érkatasztrófa után a következő elkerülését (másodlagos megelőzés) és a rehabilitációt is segíti.

Megelőzésre javasolt a salycilatok (Aspirin) rendszeres szedése, melyet a kezelőorvos javasol, figyelembe véve az esetleges mellékhatásokat, gyógyszerallergiát stb.

vissza az oldal tetejére