Szemszögek

Értéktelennek érzem magam

Szerző: Erdős Olga
2011. 05. 13. 12:00:00

Értéktelennek érzem magam Vannak időszakok az ember életében, amikor túl sok olyan külső hatás éri, ami miatt kicsit (vagy nagyon) elveszettnek érzi magát a világban. Egyesek erre kevésbé érzékenyen reagálnak, másokat viszont nagyon megvisel. Különösen érzékeny periódus a felnőtté válás ideje, sajnos nem véletlen, hogy a lakosság átlag életkorára vetítve a tinik között a legmagasabb az öngyilkosok aránya. Andris (20 éves) is épp egy kritikus életszakaszban van.

„Sziasztok!

20 éves vidéki fiú vagyok, de a fővárosban tanulok már néhány hónapja. Nem hiszem, hogy depressziós lennék, de most épp egy rossz időszakomat élem. Sosem volt nagy önbizalmam, de amióta elköltöztem és egyedül élek, a „lelki hanyatlásom" csak tovább fokozódott.
Mélységesen csalódott vagyok, és másokhoz képest értéktelennek érzem magam. Sokszor veszem észre, hogy elkeseredett harcot folytatok a világgal és önmagammal. Kegyetlen vagyok, érzem, hogy fájdalmat okozok magamnak, és hogy ez önpusztítás, de nem értem az okokat, és nem is tudom megállítani a folyamatot. Ez persze akadályoz az előrejutásban, állandóan stresszes vagyok, minden apróságot felfújok, ráadásul állandóan attól félek, hogy ha hibázom, abból valami szörnyűség lesz. Nehezen tudok beszélni erről a problémámról, de egyre gyakrabban történik meg, hogy mániákusan viselkedem, vagy hogy elkap a paranoia, ami napokig vagy hetekig is eltart. Nehezemre esik kezelni a dolgokat, már arra is gondoltam, hogy elcsenek néhány szemet anyám antidepresszáns gyógyszeréből, de sosem volt bátorságommal hozzá, mert félek a mellékhatásoktól.
Egyedül élek Pesten, és nem tudom, hogy kihez fordulhatok segítségért, anélkül, hogy anyagilag megterhelném a szüleimet, akik egyébként sem értenék meg a problémám.
Köszönöm előre is a válaszotok."

Írd meg Te is véleményed, hozzászólásod vagy történeted a Szemszögek fórumba!


Egy lány véleménye Kedves Andris! Mindenkinek vannak rossz napjai, van, hogy nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy szeretnénk, és mindenkivel előfordul, hogy nagyon egyedül érzi magát. Nálad most azért rosszabb a helyzet, mert a költözéssel és suli váltással mindent ismerős dolgot magad mögött hagytál, és ezzel eljött az ideje annak is, hogy önálló légy, felnőtté válj. Lehet, hogy egyébként is nehezebben teremtesz kapcsolatot, de ebben manapság már nagy segítségünkre van az Internet. Akár valódi neved és arcod nélkül tudsz emberekkel ismerkedni, inkognitóban lehetsz önmagad, vagy az, aki szeretnél lenni, és ha ügyes vagy, akkor az általad teremtett ideál tulajdonságai észrevétlen átkúsznak a virtuális életből a valódi életedbe, és már a hétköznapokban sem lesz probléma barátokat találnod. Azzal pedig, hogy mások mit gondolnak rólad nem érdemes foglalkozni, amúgy is leköti őket, hogy kitalálják, hogy te mit gondolsz róluk.  Anyukád gyógyszereit gyorsan felejtsd el, ha már mindenáron antidepresszánst szeretnél szedni, akkor fordulj pszichológushoz (a fővárosban jó sok van belőlük), lehetőleg olyanhoz, akinek van tapasztalata a tinédzserek problémáit illetően. Inkább ő írjon fel neked valamit, személyre szabottan, minthogy mindenféle talált pirulát beszedjél. Bár én azt hiszem, hogy nem kellenek neked gyógyszerek, csak valami, ami felráz, amitől rájössz, hogy az életednek igenis van értelme. Remélem, hogy mielőbb megtalálod ezt!		Egy fiú véleménye Szia Andris! Hú, basszus, ez tényleg kemény. Ha így folytatod, akkor előbb-utóbb sínre kerül az életed, mint József Attilának. Lehet, hogy az „orvoshoz kellene mennem" ötleted nem lenne ám hülyeség. Szerintem érdemes lenne megpróbálnod. Viszont valamit azért nem értek. A gyógyulási folyamatban mindig a felismerés a legnehezebb. Ha én felismertem magamon valamit, utána már csak elhatározás kérdése volt, hogy ezt nem csinálom, nem gondolok rá. Szerencsére, bár sokszor nem volt ilyen, de azért egy-két alkalommal nálam is előfordult hasonló. Szóval száz szónak is egy a vége, hogy a felismerés volt mindig a kulcs, s utána már nem kellett sok erőfeszítés. Ez nálam csak akarat kérdése volt. Persze akkor sincs probléma, ha egyedül nem megy, mert az sem szégyen, ha segítségre van szükséged. Bátran kérj belőle. Szerintem a legrosszabb, amit csinálhatsz az, hogy anyád antidepresszánsát veszed be. Inkább keress magadnak egy barátnőt, hidd el, az sokkal jobb.

Szakértő szemmel

Kedves Andris,

A leírt tünetek érthető módon megnehezítik az életed és akadályoznak az előrejutásban, hiszen önbizalom és a mások iránti bizalom hiányában nehéz az előrehaladás. Ahogy te magad is írtad: elköltözésed lehet az egyik oka ennek a bizalmatlanságnak és magánynak.
A megváltozott körülményekhez és az új környezethez való alkalmazkodás ugyanis nem mindenkinek megy könnyen, a nagyvárosi rohanós - és gyakran felszínes- életritmus pedig adott esetben csak még jobban megnehezíti a dolgokat és felerősíti a magányosság és a bizalmatlanság érzését (ami pedig hozza magával az ingerültséget és a többi említett tünetet).
Nem írtál arról, hogy vannak- e barátaid a fővárosban, vagy hogy van- e barátnőd, illetve, hogy szoktál- e eljárni szórakozni, vagy próbálkoztál-e valami más módon kilépni ebből a levert hangulatból? Ha nem, akkor talán meg kellene próbálni kicsit kikapcsolni, ismerkedni, szórakozni. Ez nem megy ugyan egyik napról a másikra, de általában csak az első lépés megtétele nehéz, utána már alakul minden a maga spontán módján.
Persze az is elképzelhető, hogy mégiscsak a depresszió valamely fajtája áll az említett tünetek hátterében, s akkor viszont mindenképpen érdemes lenne személyesen is szakember segítségét kérni (pszichológus, pszichiáter, pszichoterapeuta). A megfelelő terápia feltárná, hogy mi áll ennek az önpusztító magatartásnak a hátterében, és ezzel máris előremozdíthatnád az életed. A gyógyszeres terápia önmagában nem elég, hiszen az legfeljebb a tüneteket csökkenti vagy szünteti meg, a hangulatzavarok okát nem, anélkül pedig hosszú távú megoldás nincsen.
Érzékeny korszaka ez az életednek, hiszen a felnőttkor kapujába léptél, érthető módon keresed a helyed a világban, s magadban. S mivel ez a korszak jelentősen befolyásolja a későbbi életed, fontos lenne most alaposan helyükre tenni a dolgokat, és megszüntetni ezt a stresszes és terhelt létformát (hogy aztán majd igazán élvezhesd a fiatalságodat, hogy majd őszintén tudj megélni szerelmet és szexualitást, örömöt és bánatot..).
Ingyenes segítséget kaphatsz bizonyos mentálhigiénés intézetekben, pszichiátriai rendelőkben, családsegítő központokban (ezekről a háziorvosod is tud tájékoztatni, de interneten is tudsz tájékozódni arról, hogy melyik szakember és hol nyújt ingyenes terápiát, őket érdemes felhívni és időpontot kérni).

Fáradt, levert, esetleg kedvtelen?

Arra gondolt már, hogy ez az időjárás hatása?
Olvasson bővebben a következő napok időjárásának élettani hatásairól!

Hazánkban csütörtök délelőtt több órára kisüt a nap, észak felől azonban egy hidegfront szakadozott felhőzete már érinti az országot. Legfeljebb néhol fordulhat elő zápor, zivatar. Délután egyre többfelé tornyosulnak gomolyfelhők, amelyekből záporok, zivatarok alakulhatnak ki. Főként délen és nyugaton van esély heves, felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra. Csapadék legkisebb eséllyel az északkeleti országrészben várható. A szél élénk északi lesz. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23,... Bővebben »