ZSIGERI FÁJDALOM I. – Hogyan okoznak belső szerveink mozgásszervi tüneteket?

Ha elvágjuk az ujjunkat, vagy belerúgunk a küszöbbe, fájdalmat érzünk (szomatikus fájdalom). A testünk így üzen nekünk, ha veszélybe került.
Ha a májat megvágnánk egy szikével (viszcerális fájdalom), akkor nem éreznénk fájdalmat.

• Hogyan üzennek a belső szerveink, ha sérülés, gyulladás éri őket?
• Elképzelhető, hogy különböző méh-, és hólyagproblémák krónikus derékfájdalmat okoznak?
• Lehetséges, hogy egy epekő-, erős vállfájdalom vagy teniszkönyök formájában üzen nekünk?
• A tartós bélproblémákkal küszködők körében miért olyan gyakori a szorongás?

A szomatikus fájdalom és testünk fájdalomcsillapító rendszerei egy jól kutatott és ismert terület, amit egy korábbi sorozatban részletesen megvizsgáltunk.

Sajnos ilyen gazdag ismeretekkel nem büszkélkedhet a tudomány a belső szervek okozta érzések (viszcerális fájdalom) ismeretében, viszont az utóbbi években a téma reflektorfénybe került. Számos állat- és emberkísérlettel próbálják megválaszolni a fenti kérdéseket. A téma komolysága és újdonsága megköveteli, hogy egy többrészes cikkben mutassam be a belső szervek funkcionális működését. A cikksorozat megírása több fejtörést okozott. Sokat töprengtem azon, hogyan tudom ezt a számomra egyik legkedvesebb területet, a sok újdonságot, a bonyolult anatómiát közérthetően úgy tálalni, hogy közben tudományosan is megállja a helyét. A fenti kérdéseket a tudomány segítségével, anatómiával és esettanulmányok ismertetésével fogom bemutatni.

Szükséges fogalmak

1. Hiperérzékenység (allodinia/hiperalgézia):
   A receptorok/idegek túlérzékenységét jelenti. Normális esetben nem fájdalmas egy simogatás, viszont ha nagyon leégünk a napon, akkor az érintett területen lévő receptorok túlérzékennyé válnak. Fájdalmas lesz egy ártalmatlan simogatás is.
2. Pszicho-szomatikus reflex:
   A mentális betegségek testi tünetekben való megnyilvánulására használt közismert kifejezés. Pl. tartós depresszió, ízületi/derékfájdalmat okozhat.
3. Viszcero-viszcerális reflex:
   Amikor egy szervi diszfunkció egy másik szervben okoz problémát. Pl. Vastagbélgyulladás gyakran hólyag rendellenességet eredményez.
4. Viszcero-szomatikus reflex:
   Belső szervi probléma testi tünetet produkál. Ismert példája a mellkasi- és karfájdalmat okozó szívinfarktus vagy a hátfájást okozó vesegyulladás.
5. Szomato-viszcerális reflex:
   Egy tartós testi fájdalom belső szervi panaszt eredményez. Pl: krónikus derékfájdalom miatt hasmenés.

Jelen cikkben az utóbbi kettőt fogjuk végigjárni.

Egy mindenkiért, mindenki egyért

Amikor egy falat a nyelőcsőbe kerül, számos automatikus – az agytól független- folyamat indul be. A gyomor, a belek felkészülnek a falat érkezésére, hormonális- és immunválaszok jönnek létre. Ahogy egy kislabdákkal teli tálból sem tudunk úgy kivenni egy labdát, hogy a többi ne mozduljon meg, úgy egy falatot sem tudunk úgy lenyelni, hogy a gyomor és a belek perisztaltikája ne induljon el.

Ezt a folyamatot egy karmesterhez hasonlóan az enterális idegrendszer (Enteric Nervous System) összetett és egyedülálló módon képes a központi idegrendszertől függetlenül irányítani. A szervek közötti efféle kommunikáció a fascia-, az erek- és idegek hálózata által valósul meg.

Amennyiben egy szerv nem képes megfelelően ellátni feladatát (gyulladás, sérülés, elakadás stb.), valamilyen módon a többi szerv működése is megváltozik. Ilyesféle diszfunkció-hullám létrejöhet egy tartósan fennálló gyulladás, összenövések (endometriózis, belgyógyászati műtétek után) vagy egyéb tényezők miatt.

Bár szerveink egyedi funkciókat látnak el, viselkedésükben, működésükben sok közös pont van:

• Mobilitás: minden szervünk képes mozogni (belégzésnél a máj lesüllyed, sétánál a hólyag kis mozgásokat végez stb.).
• Motilitás/perisztaltika: szerveinknek van egy belső mozgása. A szív pumpálja a vért, a belek továbbítják a tápanyagot, stb.
• Idegi/vérellátási hálózat: zsigereink beidegzésében is sok közös minta van (erről később részletesebben beszélek).

Most már látjuk a belső szervek többsíkú hálózatát, a sok hasonlóságot. A továbbiakban a belső szervek diszfunkcióját a belek működésével fogom bemutatni. De előbb lássuk, mi a különbség a szomatikus (testi) és a viszcerális (belső szervi) fájdalom között.

Szomatikus fájdalom

Ha elvágjuk a kezünket, fájdalmat érzünk és a helyét is nagyon pontosan képesek vagyunk behatárolni.

Egy szomatikus fájdalom (szúró-, éles érzés) esetén, például ha becsukjuk a szemünket és valaki megszúrja kezünket egy tűvel, akkor nagyon hamar érzékeljük a szúró fájdalmat és a helyét is pontosan be tudjuk határolni. A fájdalmat azért érezzük, mert a bőrünk nociceptorai (fájdalomérzékelő szenzorok) arra szakosodtak, hogy testünket ért veszélyekről informálják az agyunkat. Az agyunk pedig fájdalmat küld, hogy többet ilyet ne csináljunk. A szúrás pontos helyét azért tudjuk meghatározni, mert ezek a jelek többek közt az agy szomatoszenzoros kérgébe is jelet küldenek, ahol a testünkről van egy térkép és ott gyorsan felvillan a kezünknek az a része, ahol a szúrás történt. Bővebben erről >>

Viszcerális fájdalom

Ha megvágnák a májunkat, nem éreznénk fájdalmat és a sérülés helyét sem tudnánk pontosan behatárolni.

A belső szerveinknek is vannak nociceptorai és aktívak is sérülésnél, de azok nem vágás, ütés, horzsolás érzékelésére szakosodtak, hanem feszülésre (puffadás), hormonális változásra, ischémiára (oxigén hiányos állapot). Ezért lehetséges, hogy egy balesetben a belső szervek sérülése sok esetben nem okoz panaszt.

Egy másik érdekesség, hogy a belső szerveink receptoraiból a jelek elsődlegesen nem az agy szomatoszenzoros kérgébe – amely segítségével meghatározzuk a sérülés helyét – érkeznek, hanem a talamuszon át a limbikus rendszerbe, az inzulába (az érzelmek, motiváció, félelem központja), valamint a kisagy érzelmekkel foglalkozó területeibe. Ezért nem érzékeljük pontosan a sérülés helyét, mégis ijesztőek lehetnek és tartós fennállásuk szorongáshoz, depresszióhoz vezethetnek.

	Szomatikus fájdalom	Viszcerális fájdalom
Fájdalom jellege	Éles, tompa, szúró.	Émelyítő, mély, szorító, tompa, görcsös.
Fájdalom helye	Könnyen lokalizálható. A sérüléshez közel jelentkezik (ha belerúgok a járdába, nem a fejem fog fájni).	Nehezen lokalizálható. A sérült szervtől távol jelentkezhet (májsérülés-vállfájdalom).

Elsődleges viszcerális fájdalom

Mi történik ha elkapunk egy hasmenéssel, hányással járó vírust?
Amikor a vírus megtámadja a beleket, a gyulladás miatt nagyon aktívak lesznek a helyi nociceptorok és ezt perifériás szenzitizációnak hívjuk (csak a belek érintettek). Ilyenkor a kezünket a hasunkra tesszük és azt mondjuk: “valami mocorog bennem”, “nem fáj, de nem vagyok jól” vagy “furcsán érzem magam”. Ez az elsődleges hiperalgézia, azaz hiperérzékenység.

Egy idő után a testünk -észlelve a veszélyt-, hasmenés formájában meg akar szabadulni a támadóktól. Ha ez sikerül, akkor gyulladás megszűnik, nociceptorok már nem küldenek jeleket, mi nem kell többet menjünk a WC-re és mindenki boldog.

Másodlagos viszcerális fájdalom

Ha ez a vírus nagyon makacs és a gyulladás tartósan fennáll, akkor egy idő után már nem csak a belek receptorai lesznek érzékenyek, hanem az információt szállító idegekben és a gerincvelőben is megjelennek gyulladásos mediátorok (centrális szenzitizáció).
Most már nem csak a bél érintett, hanem a gerincvelő is. Ez utóbbi egy központi helye az idegek találkozásának. Ide érkeznek idegek úgy a belső szervektől, mint az izmoktól, ízületektől és a bőrtől. Ennek következtében, hogy a bélgyulladás okozta a központi idegrendszer érintettségét, minden odafutó ideg “megfertőződhet”. Egy idő után túlérzékennyé válnak az izmoktól, az ízületektől és a bőrtől érkező idegek is. Ilyenkor mi történik? A túlérzékeny idegek úgy viselkedhetnek, mintha ők sérültek volna. Ebben az állapotban az agyunk már nem tudja eldönteni, hogy hol van a baj és megjelenik a kisugárzó vagy másodlagos viszcerális fájdalom.

Ezen területeken történt sérülés? Nem. Érezhetünk fájdalmat a térdben/derékban, esetleg tapasztalhatunk bőrtüneteket (viszketés, nyomásérzékenység) távol a belektől? Minden bizonnyal.

Összefoglalva, a belső szervek érintettségei úgy képesek kisugározni, hogy a gerincvelőben átkapcsolnak más idegekre (nerve convergence). Ez az idegi konvergencia (átkapcsolás) nemcsak az izmok, az ízületek, a bőr idegeire kapcsolnak át, hanem más belső szervekére is (cross-organ sensitization).

Így magyarázzák a legújabb kutatások a belső szervi panaszok mozgásszervi fájdalmakban való megnyilvánulását. Ez alapján érthető hogyan tud egy tartós bélprobléma Achilles-ín gyulladást, derékfájdalmat, fejfájást okozni.

Bár ezt a folyamatot a bélrendszeren keresztül mutattam be, a mechanizmus minden szerv esetében megegyezik. Például:

• Nagyon gyakori a vállfájdalom azoknál, akik máj-, mellkasi- vagy nőgyógyászati műtéten estek át.
• Közismert, hogy szívinfarktus során bal kar, állkapocs és mellkasi fájdalom jelentkezik.

{BANNER}

Amikor fordítva sülnek el a dolgok

Most jól bebizonyítottam, hogyan képes egy szerv kisugárzó fájdalmat okozni a viszcero-szomatikus reflex által. De a folyamat fordítva is lejátszódhat.

Egy egérkísérletben a kisállatok beleiben gyógyszeresen létrehoztak egy gyulladást. Azt vették észre, hogy egy idő után a vádli izmaik túlérzékennyé (másodlagos viszcerális fájdalom) váltak. Amikor viszont a vádli izmait stimulálták elektromosan vagy hővel (fájdalmat generáltak), akkor a vastagbél területén jelentkezett hiperalgézia.

Ha elfogadjuk a tudomány ezen felfedezéseit, akkor okkal gondolhatunk tartós, kezelésre nem reagáló sarok/talpi bőnye gyulladásnál belső szervi érintettséget.

Összefoglaló

Ha fájdalommal találkozunk, elkezdjük keresni annak okát. Derékfájdalomnál képalkotó vizsgálatot csinálunk, mert azt gondoljuk, biztos történt ott valami. Ha figyelembe vesszük a fentebb bemutatott zsigerek hálózatát, láthatjuk, hogy sok testi fájdalom csak egy következmény, oka sokkal távolabb is lehet az érintett területtől.

Sok esetben a belső szerveink egy – tudományosan alátámasztott – idegi pályán keresztül, testi tünetekben üzenhetnek nekünk, hogy bajban vannak (viszcero-szomatikus fájdalom). Továbbá vannak helyzetek, amikor a belső szervi tünetek (hasmenés, székrekedés, menstruációs görcs stb.) csak következményei egy testi fájdalomnak (derékfájdalom). Ez utóbbit a szomato-viszcerális fájdalom mechanizmusa magyarázza.

Viszcero-szomatikus fájdalom esettanulmány

Már egy ideje tanulmányozom ezt a jelenséget, és bár volt egy kép a fejemben, hogyan nyilvánulhat meg a gyakorlatban, mégis nagyon meglepett, amikor G. A. 21 válogatott kosárlabdázó térdfájdalmánál ezt a jelenséget ismertem fel. A fiatal sportoló kétoldali térdhajlatban, terhelésre jelentkező tépő/feszítő fájdalma már-már a karrierjét kockáztatta. Hat éve kezdődött a jobb oldalon, majd négy évre rá a másik oldalon is megjelent. Ahogy a gyógytorna, a gyógyszerek, úgy a műtét sem hozott semmilyen változást.

Tisztán emlékszem mit mondtam az első alkalom után:

“Nem tudom mi bajod van, de biztos nem a térdeddel van gond”.

Az első két kezelésnél Stecco-módszerrel kezeltem a régi sportsérüléseit. Azt gondoltam, hogy azok következményeinek kezelése lehet a megoldás nyitja. Semmilyen változás nem történt. Harmadik alkalommal újra leültünk és átbeszéltük a teljes kórtörténetet. Ebből részlet:

• Én: Tényleg sosem fáj a derekad?
• G.A.: Havonta egyszer érzem egy kicsit, de tényleg nem zavaró, már megszoktam.

Erre felkaptam a fejem. Havonta ismétlődő fájdalom egy nőnél? Lehet köze a ciklusához?

• Én: Ez a fájdalom a ciklus alatt jelentkezik? Nagyon görcsös a menstruációd? Szerinted lehet összefüggés?
• G.A.: Nem hiszem, mert mindig utána tapasztalom. Csak a szokásos, normálisnak mondható görcseim vannak.
• Én: De attól még ciklikus. Nincs jobb ötletem. Próbáljuk meg.

Irányt váltottam a kezelésben és egy saját módszerrel, viszcerális terápiával, egy közvetlenül a méhen alkalmazott technikával fellazítottam a méh fasciáját.

A következő alkalomra megszűntek a panaszai. Hat év, rengeteg gyógytorna és műtét. Ahogy G.A., úgy én sem tudtam elhinni, ami történt.

Szomato-viszcerális fájdalom esettanulmány

P.E. egy 65 éves férfi, aki egy akut, spontán megjelenésű (nem történt sérülés), három hete tartó derékfájdalommal keresett meg. Tünetei olyan erősek voltak, hogy nemcsak a hétköznapokban, a járásban, hajlásban korlátozták, hanem az éjszakáit is megnehezítették. A tünetek megjelenését egy nagyon zavaró székrekedés (öt naponta széklet) követte.

Minden kezelésnél állítunk egy hipotézist, figyelembe véve a múltban történt sérüléseket és a jelen panaszokat. Negyven éve volt egy vakbélműtéte (ami növeli a krónikus székrekedés esélyét) és nemsokra rá egy autóbalesete. A hipotézisünk így nézett ki:

Mi van akkor, ha a vakbélműtét vagy az autóbalesete miatt alakult ki a derékfájdalom és a székrekedés csak egy másodlagos panasz?

Hogy megkapjuk a választ, a kezelést két irányból indítottam el:

1. Lokálisan kezeltem a derekát, hogy csökkentsem a panaszt, élhetőbbé téve a hétköznapjait és éjszakáit.
2. Másik irányból pedig a probléma feltételezhető okát kezeltem, a vakbélműtét hegét és az autóbaleset szövődményeit.

P.E.-vel négyszer találkoztunk. Már az első alkalom után jelentősen csökkentek a derékpanaszai. A harmadik kezelésre pedig visszaállt a normális, napi széklet is.

Mi a közös a két esetben?

Mindkét esetben volt egy mozgásszervi és egy belső szervi panasz. Mindkét esetben csak az egyiket kellett kezelni, hisz a második csak kisugárzó tünet volt. Nehéz eldönteni, hogy melyik tünet a valódi, melyik volt előbb. Erről szól a terápia (Zsigeri fájdalom 3.), ahol mélyreható kérdésekkel, speciális tesztekkel és célzott kezelési módszerekkel próbáljuk kideríteni, hogy melyik a ludas, a belső szerv vagy a vázrendszer.

A következő részek tartalmából…

Olvasva a cikkben elhangzott elméletet, kutatásokat, tovább már nem kérdés, hogy a belső szervek képesek a test bármely pontjába kisugárzó tünetet okozni, ahogy e komplexnek tűnő folyamat fiziológiája is egyértelmű. Az viszont még nem derült ki, hogy a belső szervek hogyan képesek egy másik szervbe sugározni? Hogy lehetséges, hogy erős menstruációs görcsökkel küzdő nőknél idővel bélpanaszok is megjelennek?

A Zsigeri fájdalom 2. – Most nőgyógyászhoz, urológushoz vagy gasztroenterológushoz menjek? című részében a belső szervek kapcsolatában mélyülünk el. Ezek az elméletek meglehetősen frissek, nem csoda ha még nem hallottál róla. Ahogy a belső szervek manuális kezelése is egy nóvum az orvoslásban.

A Zsigeri fájdalom 3. Hogyan kezeljük manuálterápiával a belső szerveket? című részben bevezetlek a belső szervek terápiájába. Hogy mi történik a rendelőben, hogyan vizsgálunk és hogyan néz ki egy kezelés? Hogyan lehet csupán pár pont megdörzsölésével befolyásolni a menstruációt vagy a belek mozgását? Tarts velem és megtudod…