Felvilágosító kampány a hepatitis B ellen

A számok elképesztőek: kétmilliárd fertőzött él a világon, közülük 350 millió krónikus eset. Európa lakosságának 2-20 százaléka érintett, de az ázsiai, afrikai, dél-amerikai lakosság között ennek tízszerese az előfordulása. Évente 1 millió ember fertőződik meg Európában, és 14 millió krónikus beteg él ebben a régióban.

Van mitől félnünk? Van. Jogos és szükséges szólni róla? Mindenképpen. De miért a kampány? Ez a politikai és társadalmi "csatatéren" már annyiszor megkopott, rossz akusztikájú szó sehogy sem illik az egészségügy valóban humanitárius küldetéséhez. Ezt a véleményemet megosztom dr. Makara Mihállyal, az alapítvány kurátorával, aki így "korteskedik" kezdeményezésük érdekében:

- Rendkívül fontos és aktuális témáról van szó. Közeledik a nyári szabadságok ideje, amikor az emberek útra kelnek távoli országokba is. A vírusok támadásának különösen kedvező időszak ez. Főként a mediterrán országokba igyekvőknek kell számolniuk a veszéllyel. Egyszerűen érthetetlen, hogy a 24 éven fölöttiek, akik számára nem kötelező az oltás, egyszerűen védtelenek a vírus ellen, holott anyagi kérdés sem lehet, hiszen néhány ezer forintért bárki hozzájuthat az életre szóló védettséget adó oltássorozathoz.

Ugyanis összesen hármat kell kapni meghatározott időközönként. Van tehát védőoltás, de mégsem véd, mert nem veszik igénybe. Erre akartuk, akarjuk felhívni a figyelmet. Nem éri meg kockáztatni: írásos anyagokkal, internetes információkkal, betegek és gyógyult betegek élő beszélgetéseivel támasztjuk alá, hogy a veszély nagyobb, mint bárki gondolná.

Alattomos vírus

A kurátor felhívta a figyelmet arra, hogy a nyár nagy kerítő, ilyenkor lazább a figyelem, a fiatalok könnyebben vállalnak alkalmi szexuális kapcsolatokat, ezek, valamint az apróbb sérülések, a piercing, a tetoválás, a pedikűr és a manikűr, az injekciós droghasználat mind közvetítheti a fertőzést.

Egy alattomos vírusról van szó, amely sokáig még panaszt sem okoz, csak később produkál a szervezetben tüneteket, és a betegség csak évek, sokszor évtizedek után derül ki, mikor már előrehaladott állapotban van. Igaz, ma már vannak kezelési módjai, de az élethosszig tartó gyógyszeres kezelés nem kellemes, és nem is olcsó, mindenképpen drágább, mint a védőoltással történő megelőzés.

Az alapítvány dolga többek közt, hogy felhívja az emberek figyelmét a létező veszélyekre, illetve azok elkerülhetőségére. Napjaink újabb réme, a világot rettegésben tartó legújabb, világjárvánnyal fenyegető influenzavírus elleni védekezés felülírta a hepatitis B kampányban bevetett figyelemfelkeltést.

Vészhelyzetben szinte kiköveteljük a mielőbb megkapható védőoltást, de amikor egy fertőző vírus nem a mi ajtónkon kopogtat, akkor nem tartjuk fontosnak, hogy a már felfedezett és gyógyszertári forgalomban kapható védőoltást igénybe vegyük. Vagyis ami már megvan, amit bármikor megkaphatunk, az nem fontos, mindig azt sürgetjük, ami nem a mienk, ami még nem áll rendelkezésre.

Miközben aggódva várjuk a híreket influenza ügyben, talán már nem is gondolunk arra a kampányra, amelyet egy alapítvány sok munkával, még több jó szándékkal egészségünk érdekében kezdeményezett. Pedig a hepatitis B itt marad közöttünk, lesben áll és fertőz, csak éppen egy közvetlenebb, nagyobb veszély híre elvonta, átirányította érdeklődésünket.

Kampányon kívül továbbra is érvényes a Májbetegek Alapítványának üzenete: ne becsüljük le a meglévő védelem lehetőségét, hiszen a tudomány csodája, hogy védőoltással elkerülhetünk bizonyos fertőző, súlyos betegségeket. Az egészségtudatos magatartás lényege éppen az, hogy ezeket igénybe vesszük, akkor is, ha nem kötelezően írják elő számunkra.