Fizetnének az egészségügyi ellátásért, ha színvonalasabb lenne

A jobb ellátás érdekében a válaszadók mintegy 38 százaléka fizetne havi 1-2 ezer forintot, míg további 35 százalék akár havi 3-5 ezer forintot is hajlandó lenne áldozni a színvonalas egészségügyi szolgáltatásokért - derül ki abból a kutatásból, amelyet az AXA megbízásából a GKI készített februárban az egészségügyi ellátás minőségének megítéléséről.

Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével készített, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatás szerint a válaszadók többsége (67 százalék) úgy érzi, hogy a kapott egészségügyi ellátás szakmai minőségét meg tudja ítélni.

A válaszadók többsége (75 százalék) a kapott ellátást leginkább saját korábbi tapasztalatára támaszkodva értékeli, ám a bizonyosság érdekében többen (44 százalék) más orvos szakvéleményét is kérik a kapott kezeléssel kapcsolatban, és sokan (39 százalék) az interneten is tájékozódnak.

A legfeljebb érettségivel rendelkezők körében ritkább (36 százalék), hogy más orvos véleményét is kikérik, a fiatalabbakat (a 18 évtől 39 évig terjedő korosztályt) pedig az interneten található információk inkább orientálják a véleményalkotásban, mint a 40 év felettieket.

A jobb szakmai minőség érdekében a jó hírű orvosokat keresik a válaszadók, amiben leginkább kapcsolati hálójukra támaszkodnak, s e célból csak ritkán vetik be a paraszolvenciát. Akik már jártak magánorvosnál, sokkal nagyobb arányban (59 százalék) mennek újra magánrendelésre a magasabb színvonal érdekében, mint akiknek korábban is csak állami ellátásban volt részük (25 százalék).

Az aktív népesség a háziorvosi ellátást erős, míg a szakrendelői valamint a kórházi szakellátást gyenge közepesre értékeli. A felmérés válaszadói szerint az ellátás színvonalában érezhető romlás ment végbe az elmúlt 12 hónap során, ami különösen a szakellátást és a kórházi ellátást érinti.

A magánegészségügy szolgáltatóit az aktív lakosság minden tekintetben jobbnak értékeli, mint a társadalombiztosítási rendszer intézményeit. A legkisebb különbséget az orvosszakmai felkészültségben látják, de a műszerezettségben és egyéb feltételekben (várakozási idő, előjegyzési határidők, betegekkel való bánásmód) igen markánsak a különbségek.

"A felmérésben résztvevők 95 százaléka szerint az egészségpénztárnak a finanszírozáson kívül szerepet kell vállalnia abban is, hogy a tagok magasabb színvonalú egészségügyi ellátáshoz juthassanak hozzá. Ennek elősegítésére elsősorban a szolgáltatók színvonalát garantáló minőségbiztosítási rendszer működtetését várják el a pénztártól. Fontos elvárás az is, hogy a pénztár a legjobb szolgáltatókkal szerződjön, és vegye figyelembe a szolgáltatókról adott tagi értékelést" - idézi a felmérést ismertető sajtóközlemény Váradi Pétert, az AXA Egészségpénztár igazgatótanácsának elnökét.