Formálódik a neandervölgyi emberről alkotott képünk

A PNAS szakfolyóiratban publikált cikkben amerikai paleontológusok írják, hogy a Belgiumban és Irakban talált három példány fogkövében növény-, mag-, gumómaradványokat találtak.

Marylene Patou-Mathis, a CNRS (francia nemzeti tudományos kutató központ) igazgatójának reagálása: "Már régóta gyanítottuk, hogy növényeket is fogyasztottak, ha másért nem, emésztési okokból. Most megvan erre az első bizonyíték." Yves Coppens, a Lucynek elnevezett előember híres társfelfedezője: "Mivel a növények és a zöldségek nem válnak kövületekké, csak a fogkő ejthette csapdába a pontos nyomait annak, hogy volt-e növényi eredetű a táplálékukban. Ez a technika lehetővé teszi menüjük részletes meghatározását."

A nagyon magas hőmérsékleten kezelt keményítő maradványok, például azt mutatják, hogy sült gumókat is fogyasztott. Élelmiszereit
tehát, nemcsak nyers állapotban ette. Fosszíliákon lévő égésnyomok már korábban is igazolták, hogy tudott bánni a tűzzel és arra is használta, hogy megsüsse a húst. Spanyolországban talált égett kagylók arra engednek következtetni, hogy meleg forrásként használta a tüzet kinyitásakor.

A paleontológusok rájöttek ezeknek alapján arra, hogy a neandervölgyi ember tehetségesen szélesítette a menüjét, amikor volt rá lehetősége, vagy szüksége. "Ha belegondolunk, ez nem is meglepő egy olyan fajta részéről, amelynek sikerült alkalmazkodnia az éghajlathoz és túlélni 300 ezer évig egy kiterjedt földrajzi térségben." - lelkesedett Pathou-Mathis.

2008-ban a kutatók arra is rájöttek, hogy távoli ősünk időnként fókára és delfinre is vadászott, ami szintén azt bizonyítja, hogy nagyszerűen tudott alkalmazkodni a környezeti viszonyokhoz. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy 2010-ben ékszereket és festékeket is találtak, amit ő használt, megváltozik a véleményünk az alacsony homlokú, kiugró szemöldökcsontú rokonról és könnyebben elfogadjuk - ahogy a kutatók kimutatták - hogy vannak vele közös genetikai pontjaink: örököltük genomájának 1-4 %-át.