Gyomorbaktérium segítségével vizsgálták az ősi népvándorlási útvonalakat

A houstoni Baylor College, valamint a Michael e. DeBakey egészségügyi központ gasztroenterológusai a Helicobacter pylori elnevezésű kórokozót vizsgálták a mai bennszülött népességnél. A baktérium, amely gyomorfekélyt és gyomorrákot okoz, kizárólag az emberi gyomorban tenyészik, így mindenhová "követi" gazdáját, bárhová veti is a sors. A baktérium egyébként gyorsabban mutálódik, mint az emberi DNS - olvasható a Houston Chronicle online kiadásában.
A Csendes-óceáni szigetvilág jelenkori népességének gyomrában tenyésző H. pylori összehasonlítása segített kideríteni, hogy mikor és honnan érkezhettek egykoron a bevándorlók. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Délkelet-Ázsiából két nagy hullámban történt a "kirajzás".
A korábbi kutatások már valószínűsítették, hogy a Homo sapiens mintegy 60 ezer éve indult Afrikából, hogy a déli partok mentén haladva lassan benépesítse Ázsiát. Mintegy 30 ezer évvel később egy csoport Új-Guineába és Ausztráliába indult
A houstoni kutatók, akik eredményeikről a Science legutóbbi számában számoltak be, alátámasztották a régészeti leleteken és DNS-vizsgálatokon alapuló elméletet.
A gasztroenterológusok eredményei szerint ötezer évvel ezelőtt következett a következő kirajzás, amikor a tajvani lakosság kezdte el benépesíteni a maláj szigetvilágot és a többi Csendes-óceáni szigetet.
A régészeti leletek tanúsága szerint ötezer évvel ezelőtt földművelő közösségek népesítették be Tajvant. A kutatók szerint kirajzó népességet nem annyira a felfedezők kíváncsisága, mint a gyarmatosítási szándék vezérelte, bár nem tudtak választ adni arra, hogy miért vállalkoztak ilyen hosszú vízi útra abban az időben, amikor az óegyiptomiak még csupán a tengerhajózás alapjaival ismerkedtek.
"Mi űzhette el ezeket az embereket Tajvanról? Előfordulhat, hogy híján voltak a természeti erőforrásoknak" - vélekedett a kutatással kapcsolatban Rebecca Storey, a Houstoni Egyetem antropológusa.