Hogyan alakul ki a daganat? - Sejtépségen múló egészség - 1.rész

- Mi is valójában a rák?

- A rosszindulatú daganatos betegségek közös tulajdonsága, hogy egyetlen sejtből kiindulva bizonyos idő alatt - lehet ez néhány hét, de többnyire 3-5-10 év - létrejön egy sejtcsoport, amely működésében és szerkezetében jelentősen különbözik környezetétől. Legjellemzőbb tulajdonsága a kontroll nélküli osztódás, melynek következménye, hogy ezek a sejtek az alapszövetből szerteágazva nőnek bele a környező szövetekbe, a tumorról leszakadó sejtek pedig a vér-vagy nyirokáramba kerülve eljutnak a szervezet más pontjaira, ahol megtelepedve és tovább szaporodva újabb tumort, áttétet hoznak létre.

A rák kialakulásáról itt hallhat bővebben!

- Hogyan lehet elképzelni ezt a rosszindulatú növekedést?

- Valahogy úgy, mintha a sejtet szimbolizáló "golyó" normális, egészséges állapotában egy hegyoldal kis mélyedésében bújna meg.
A sejtben zajló folyamatok néha azt eredményezik, hogy a sejt "súlypontja" csaknem átbillen azon a kicsiny peremen, amely meggátolja abban, hogy "leguruljon" a lejtőn, de újabb folyamatok visszajuttathatják a mélyedés biztonságosabb pontjára. Egészséges sejtekben a lejtő irányába ható erők egyensúlyban vannak a visszahúzó erőkkel.
A daganat kialakulásához vezető első esemény, mikor a sejt mégis átbillen az első peremen, a sejt lejtőn való "elszabadulását" meggátolja egy újabb "mélyedés", melyben egy ideig ismét elidőzik a sejt, de ha a lejtő irányában ható erők túlsúlyban vannak, rövidesen innen is kibillen, és még lejjebb gördül.
Minél több ilyen gáton jut túl a sejt, annál alacsonyabb lesz a perem a következő szinten, miközben a lejtő is egyre meredekebbé válik. Ha a sejtben zajló folyamatok egyik ponton sem tudják tartósan megállítani, akkor a golyó, sejt nekilódul a lejtőnek és már nem lehet megállítani, kontroll nélküli osztódásba kezd.

- Mégis, miért tud olyan kártékony lenni ez a betegség?

- A rák „alattomossága" elsősorban arra vezethető vissza, hogy amíg egyetlen sejtből a mai diagnosztikai eszközökkel kimutatható, kb. 1 cm-es daganat lesz, addig átlagosan 4-5 év telik el. Ekkor a daganatot felépítő sejtek száma már 10 millió fölött van.

- Miért alakul ki a tumor?

- Általánosan elfogadott, hogy a daganat kialakulásának elsődleges oka a genetikai programban bekövetkező hibák sorozata. Az emberben élete során a megtermékenyítéstől a haláláig folyamatos sejtosztódás megy végbe. Minden sejtben 3 milliárd „betű"-ből álló genetikai program van. A sejt minden osztódás előtt megduplázza a genetikai programot, hogy az utódsejtek is rendelkezzenek ugyanazzal a programmal. A genetikai program másolásakor a másolást végző enzim bizonyos gyakorisággal téved, ezért az utódsejtben nem a megfelelő „betű" kerül a genetikai program adott pontjára. Hogyha ezek a hibák a 3 milliárd „betű"-ből álló genetikai program meghatározott pontjain következnek be, akkor ezek a sejtek a környező sejtektől eltérő módon viselkednek, gyakrabban osztódnak, így a sejtcsoport idővel túlnövi környezetét, s ennek szemmel látható következménye maga a tumor.

- A sejtosztódás zavartalanságát illetően milyen véletlenben bízhatunk?

- A genetikai hibák kiküszöbölésére szervezetünk rendelkezik javító mechanizmusokkal, melyeknek az a feladatuk, hogy a másoláskor keletkező hibákat azonnal javítsák. A daganatos sejt kialakulásának valószínűsége tehát részben attól függ, hogy egyrészt milyen gyakorisággal keletkeznek hibák a genetikai programban, másrészt milyen precízen és milyen százalékban javít az erre szolgáló mechanizmus.

- A természet egyensúlyának felbomlásáról maga az ember is tehet?

- Sajnos igen és nagymértékben. Bizonyos anyagok hatására a keletkező genetikai hibák száma jelentősen megnőhet, mi több ezzel egyidejűleg nő annak az esélye is, hogy „elromoljon" a genetikai hibákat javító mechanizmus. Ha tehát valaki dohányzik, rákkeltő anyagokkal dolgozik, szennyezett levegőjű környéken él, vagy például erős UV-sugárzásnak teszi ki magát, megnöveli a daganat kialakulásának lehetőségét.

- Mivel magyarázható, hogy a daganatok kialakulásának valószínűsége az életkorral is nő?

- Ahogy életünk során szervezetünkben egyre több és több sejtosztódás zajlik le, a véletlenszerűen bekövetkező genetikai hibák száma is nő. Azt is érdemes tudni, hogy minél fiatalabb korban következnek be az első genetikai hibák, annál valószínűbb, hogy az élet hátralevő részében sikerül „begyűjteni" a daganat kialakulásához vezető további mutációkat. Szintén nagyobb kockázatot hordoznak azok, akiknek sejtjeiben már a születés pillanatában jelen van egy-egy adott genetikai hiba.

- Mégis, nagyapáink miért füstölhettek a rák veszélye nélkül?

- Igen, ez gyakori érv, de sajnos napjainkban már nem állja meg a helyét. A régi öregek életében csak ez a rizikófaktor létezett, hiszen tiszta levegőt szívtak, és nem voltak kitéve a nagyvárosi élettel járó stressznek sem. Így szervezetük képes volt egyensúlyt tartani a keletkező tumoros sejtekkel. Ma, amikor a lakosság jelentős része nagyvárosokban él és ebben a szennyezett környezetben még dohányzik is, a káros hatások hatványozódnak, s ez sajnos nagyon sok esetben meghaladja a szervezet védekező rendszerének kapacitását, ennek következménye, hogy a tumor kitör a kontroll alól.

- De biztos van olyan ember, aki a nagyvárosban él, dohányzik, 60 éves és mégsem rákos - még.

- A dohányosok körében sem fejlődik ki mindenkiben a tüdőrák, ami részben az erős méregtelenítő rendszerre vezethető vissza, mely megóvja a genetikai programot a sérülésektől.

Térjen vissza a NetAmbulanciára!