Tüdőrák

Betegség tünetei

Köhögés, vérköpés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, fulladás, rekedtség, fogyás, vérszegénység.

Betegség leírása

A tüdőráknak a tüdőben kialakuló rosszindulatú daganatot nevezzük. A tüdőrák Magyarországon az egyik leggyakoribb rosszindulatú daganat, melynek előfordulása folyamatosan nő. Kialakulásában a legfontosabb tényező a dohányzás, emellett a légszennyeződésnek, ionizáló sugárzásoknak, bizonyos foglalkozások során ért káros hatásoknak (azbeszt, nikkel stb.) is lehet szerepe.

A tüdőben keletkező és növekvő daganat gyakran sokáig nem okoz panaszt, ezért sokszor már előrehaladott állapotban kerül felismerésre. A korai stádiumban való felismerést elősegítheti a tüdőszűrés, 40 év feletti dohányosoknak javasolt évenként. Fontos, ha valaki szokatlan tünetet észlel (például: tartós rekedtség megfázás nélkül, többszöri vérköpés, sokáig fennálló köhögés stb.), érdemes orvoshoz fordulni, és egy mellkas röntgenfelvételt készíteni.

Képalkotó vizsgálatok erősen felvethetik a tüdőrák gyanúját (mellkas röntgen, mellkas CT, PET-CT), de a biztos diagnózist az elváltozásból vett minta citológiai (sejtek vizsgálata) és/vagy szövettani feldolgozása adhat.

Alapvetően 2 nagy csoportba sorolhatjuk a tüdő rosszindulatú daganatait:
• nem kissejtes (NSCLC: non small cell lung cancer) 83-85 %
• kissejtes (SCLC: small cell lung cancer) 15-17%

A nem kissejtes daganatok fő szövettani altípusai: laphámcarcinoma, adenocarcinoma, bronchiolo-alveolaris carcinoma, nagysejtes carcinoma, kevert típusú carcinoma.

A kivizsgálás során a tüdőben levő daganatra irányuló vizsgálatok mellett fontosak az áttétek kimutatását segítő vizsgálatok is, hiszen a tüdőrák előszeretettel ad áttétet a másik tüdőbe, a tüdőkapuban és a nyakon levő nyirokcsomókba, az agyba, a mellékvesékbe, a májba és a csontokba.

A szövettani altípus határozza meg a kezelési lehetőségeket is, és befolyásolja a túlélést.

vissza az oldal tetejére

Vérszegénység

Fogyás

Rekedtség

Fulladás

Nehézlégzés

Mellkasi fájdalom

Véres köpet

Köhögés

vissza az oldal tetejére

Tüdőtükrözés

Szövettani vizsgálat

Citológiai vizsgálat

MRI vizsgálat

PET

CT vizsgálat

Röntgen

vissza az oldal tetejére

Mellkas röntgenfelvétel, mellkas CT, PET-CT, MR vizsgálat kimutathatja a tüdőben levő kóros árnyékot. Ebből mintát kell venni, hogy citológiai és/vagy szövettani feldolgozás lehetővé váljon, ez a daganat elhelyezkedésétől függően több módon történhet. Minden esetben végeznek tüdőtükrözést, ha látható a hörgőkben a daganat, vagy röntgen segítségével elérhető, akkor tudnak mintát venni a tükrözés során. Néha röntgen vagy CT vezérlés mellett kívülről, a mellkasfalon keresztül szúrják meg a daganatot, és vesznek mintát, de gyakran mellkassebészeti mintavételre van szükség.


Áttétek kimutatása:

- Máj, mellékvese áttét: hasi ultrahang, hasi CT vizsgálat, PET-CT.
- Csontáttét: célzott, az adott csontról készített röntgenfelvétel, csontscintigraphia (csont izotópos vizsgálat), PET-CT, CT.
- Agyi áttét: neurológiai szakvizsgálat, koponya CT vagy MR vizsgálat.

vissza az oldal tetejére

A kezelés a szövettani típustól és a betegség kiterjedtségétől függ. Alapvetően 4 féle kezelési lehetőség van, ezeket gyakran kombinálják egymással (egyidőben vagy egymás után alkalmazva).

1. sebészeti kezelés
2. sugárkezelés
3. kemoterápiás kezelés
4. célzott molekuláris kezelés: jelenleg még csak nem kissejtes formában érhető el.

vissza az oldal tetejére

Minél több vitamin, ásványi anyag fogyasztás, dohányzás elhagyása.

Lelki segítség: pszichoterápia.

vissza az oldal tetejére