Invagináció

Betegség leírása

Invaginatio akkor következik be, ha a bélhuzam egy szakasza (orális szakasz) az őt követő (aborális) szakaszba teleszkópszerűen begyűrődik, invaginálódik.
Leggyakrabban ileo- coecalis (csípőbél-vakbél) és ileo- colicus (csípőbél-vastagbél) lokalizációban fejlődik ki, kevésbé gyakori a coeco- colicus (vakbél-vastagbél) és ritka az önmagában ilealis (csípőbél) elhelyezkedés.

Epidemiológia:
Az intussusceptio a bélrendszeri elzáródás leggyakoribb oka 3 hónapos és 6 éves életkor között.
Három hónapos kor előtt ritkán fordul elő, gyakorisága 36. hónaptól tovább csökken.
Gyakorisága 2-4 eset 1000 születésre. A fiúk lányok aránya 4:1.
Leggyakrabban 5-9 hónapos korban fordul elő.

Patogenezis:
Oka rendszerint ismeretlen.
Gyakorisága szezonális ingadozást mutat, tavasszal és ősszel gyakrabban fordul elő.
Irodalmi adatok bizonyítják az invagináció kapcsolatát az adenovírus fertőzéssel ill. ismert, hogy gasztroenteritisz szövődményeként is jelentkezhet.
A klasszikus elképzelés szerint a proximális (felső) bélszakaszt a perisztaltika sodorja a disztálisabban fekvő (gyomortól távolabbi) bélbe.
A kórtörténésban nagy szerepe lehet az ún. "vezetőpontnak", ami tehetetlenségénél fogva sodródik a perisztaltika által és húzza magával a proximális belet a disztálisba. Vezetőpontként viselkedhet pl. hypertrophiás Peyer plaque, appendix, Meckel diverticulum, polyp, mesenteriumon lévő megnagyobbodott nyirokcsomó, tumor, láttunk már bélduplikációt, haemangiomát.
Ilyen vezetőpontot általában 3 éves kornál idősebb gyermekben látunk. A típusos életkorban (5 hó- 3 év) a legtöbbször vezetőpont nem állapítható meg. Valószínűleg ebben az életkorban az invagináció más okra vezethető vissza.

Betegség tünetei

A betegség legfontosabb kórjelzője a periodikus sírás, nyugtalanság. A perisztaltika heves colicát- hasi fájdalmat- okoz, kisebb szünetekkel. Amennyiben az intussusceptio (bél-betüremkedés) nem oldódik, a gyermek egyre elesettebbé, gyengébbé válhat.
A klasszikus tünetek - a periodikus sírás, tapintható invaginációs tumor, véres, málnazselére emlékeztető széklet - ritkán jelentkeznek együtt. Az invaginaciós tumor tapintása nem mindig könnyű egy síró csecsemőnél.
A véres széklet nem feltétlen tünet, sokszor félrevezető és dysenteria (vérhas) gyanúját veti fel. A vér általában az első 12 órában ürül a széklettel, de előfordul, hogy napokig nem is ürül vér. A gyermekek 60%-nál a széklettel friss vér és nyák ürülését észlelhetjük, ezt nevezik az ú.n. „málnazselé-székletnek".
A többi tünet a kialakuló ileus (bélelzáródás) tüneteként jelentkezik: hányás, haspuffadás.
Nagyon fontos, ha a tünetek egyike egyezik az életkorral (kb. 3 hó-6 év) mindenképpen gondolni kell az invaginacióra.

vissza az oldal tetejére

Véres széklet

Invaginációs tumor

Gyengeség

Elesettség

Hasfájás

Nyugtalanság

Periodikus sírás

vissza az oldal tetejére

Irrigoscopiás vizsgálat

Röntgen

Ultrahang vizsgálat

Fizikális vizsgálat

vissza az oldal tetejére

A típusos kórelőzmény ill. a fizikális vizsgálat mellett a hasi UH vizsgálat, natív hasi RTG és az irrigoscopiás (kontrasztanyag beöntéses röntgen) vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában.
A hasi UH-on a az invaginációs tumor haránt metszeti képe az ún. kokárda jel (vagy céltábla, target sign) jól felismerhető.
A folyékony kontrasztanyaggal végzett irrigoscopia az invaginátumot telődési hiányként mutatja.
Natív hasi felvétel esetén a belek légtartalma alapján következtethetünk az invaginációra, de inkább az esetleges perforáció és ileus (bélelzáródás) tüneteit ismerhetjük fel könnyen.

vissza az oldal tetejére

A kezelés célja a betűrődött bél helyreállítása.
Az első lépésként minden esetben célszerű vagy gázzal (levegő- pneumaticus), vagy folyadékkal (hydrostaticus- gastrografin) desinvaginatiót megkísérelni UH vagy RTG képerősítő segítségével.
Az esetek nagy részében a beöntésként adott levegő, vagy folyadéknyomás kipréseli az invaginátumot. Ha a kontrasztanyag szépen kirajzolja a coecumot és átfolyik a vékonybélbe biztos a siker. Ha az ileumba nem folyik át a kontrasztanyag akkor biztosak nem lehetünk.
A konzervatív desinvaginatio az esetek több mint 80%- ában sikerrel jár.
Esetenként sikertelen kísérlet ismételhető is.
A hosszú ideje fennálló, peritonitisszel (hashártyagyulladás) szövődött bélelzáródásban az intussuscipiens perforációjának veszélye miatt nem szabad megkísérelni az intussusceptio hydrostaticus oldását.

Műtét:
Sikertelen pneumaticus vagy hydrostaticus desinvaginatio után műtét indokolt.
Laparoscopos desinvagináció a legmodernebb, a legkíméletesebb eljárás.

vissza az oldal tetejére

A betegség első tünetei jelentkezésekor forduljon szakorvoshoz!

vissza az oldal tetejére