Ebben a cikkben összeszedtem a két leggyakoribb ízületi fájdalom hátterében álló kórkép tüneteit és sajátosságait. A cél nem az öndiagnosztizálás támogatása, sokkal inkább a betegségek felismerése a tüneti jellemzők alapján és a megfelelő szakember könnyebb megtalálása.
Miről szól ez a cikk röviden?
Mikor beszélünk autoimmun problémáról és mikor beszélünk degeneratív talajon kialakult problémáról? A különbségek és hasonlóságok a tünetekben, a fájdalomban és a kezelési stratégiákban rejlenek.
Az ízületi gyulladás egy gyűjtőfogalomnak tekinthető, többféle betegséget jelent, aminek a következménye az ízületi fájdalom és gyulladás. A két leggyakoribb gyulladásos kórkép a reumatoid artritisz (RA) és az oszteoartritisz(OA), melyek az ízületek gyulladásával járó kórképek, de a háttérben különböző okok állhatnak, ezért a kezelésük is eltérő. Az RA egy autoimmun betegség, míg az OA elsősorban degeneratív ízületi betegség. [2,3]
Egy ízületi fájdalomra panaszkodó páciens esetén a panaszok megjelenése és a fájdalom minta, valamint egy részletesen felvett anamnézis már jó kiindulópont a két állapot megkülönböztetésére. Bármilyen diagnózis felállítása több tényező és vizsgálat alapján orvosi kompetencia, azonban gyógytornászként felelősségünk felismerni a betegséget és szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítani a pácienseket.
Vizsgáljuk meg a két betegség közti különbségeket
RA – reumatoid artritisz
„Reggel az egész testem merev és van, hogy két óra kell mire megszűnik a merevség.”
„A 30-as éveim elején kezdődtek ezek a fájdalmas periódusok.”
„Mindig szimmetrikusan fájtak az ízületeim, eleinte a kezeim, majd a lábaim, később több ízület is.”
„Nagymamámnak és anyukámnak is voltak hasonló tünetei egész fiatal koruk óta, a nagymamámnak olyan furcsán deformált volt a keze.”
Szisztémás, egész szervezetet érintő autoimmun folyamat, a hátterében az áll, hogy az immunrendszer tévesen kezd ellenanyagot termelni a saját szövetei ellen, ez indítja el az egész szervezetben a gyulladást. A szervezet megtámadja saját szerveit, ízületeit. Szisztémás betegség révén, nem kizárólag az ízületek érintettek a gyulladásos folyamatban, hanem egyéb képletek, szervek is. Általában a kis ízületeken jelentkezik először a panasz, a kéz kisízületein, a láb kisízületein, az ujjakon, csuklóban, bokában, majd később a nagyobb ízületek is érintetté válhatnak, úgy, mint a könyök, a vállak, a csípők és a térdek. A betegség a gerincet is érinti, főleg nyaki gerinc érintettség esetén gyógytornászként fokozottan elővigyázatosnak kell lennünk a kezelést tekintve és el kell tekintenünk néhány technikától. Nyaki gerinc érintettség esetén kizárólag funkcionális képalkotó vizsgálati eredmény birtokában kezelhetünk manuális technikákkal.
A tünetekre jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelenik meg a panasz és bármelyik életszakaszban elkezdődhet az autoimmun folyamat. Jellemző a családi halmozódás, tehát akinek a felmenőinél jelen volt RA, annál jellemzőbb, hogy kialakulhat ez az autoimmun folyamat. Nagyobb arányban érinti a női populációt, mint a férfiakat. (2-3:1) az arány, nőknél általában 30-60 év között jelentkezik, míg férfiaknál inkább későbbi életszakaszban. [1]
16 éves kor alatt Juvenilis Idiopátiás artritisz (JIA)-ről beszélünk, ezen betegség specifikumaira jelenleg nem térek ki.
OA – oszteoartritisz
„Reggel merevnek érzem a térdem, de 15 perc alatt bejáratódik.”
„Fiatalabb koromban semmi baj nem volt a térdemmel, 50 éves korom körül jelentkezett először.”
„Érdekes, eleinte a bal térdem fájt csak, majd évek múlva a jobb csípőm is.”
OA esetén az ízületben degeneratív folyamatok zajlanak, az ízületek kopása áll a betegség hátterében. OA esetén kialakult gyulladás úgynevezett ’steril’ gyulladás, nem külső tényező, kórokozó áll a gyulladás hátterében. Tipikusan a teherviselő nagy ízületeket érinti, tehát a csípő és a térdízületeket, valamint a gerincet. A betegség megjelenésekor jellemzően egy ízületet érint, és egy oldalon jelenik meg a panasz, nem szimmetrikusan. (Idővel mindkét oldali ízület érintetté válhat.) Ugyan úgy, mint RA-ban, kéz érintettsége is előfordul OA-ban, tipikus a hüvelykujj tőízületében, illetve az ujjak ízületeinek arthrózisára a Bouchard csomók és a Heberen csomók jellemzőek. A deformitás típusa, a fájdalom és a tünetek másképp jelennek meg, mint RA-ban. [4,6,7]
Az OA-ra jellemző, hogy az idő előrehaladtával jelenik meg, idősebb korosztályban. 45 év alatt főleg a férfiak érintettek, 50 év felett már a nők aránya a magasabb. Összességében az OA-ban szenvedők 65%-a nő. [7]
A betegségre hajlamosító tényezők leginkább az életkor, a túlsúly, egy régebbi trauma mely a jelenleg panaszos ízületet érintette, ízületi deformitás, valamint bizonyos genetikai tényezők (porcképződési zavar) is. [4,6]
{BANNER}
Nézzük a tünetek szempontjából
Mindkét állapotra jellemző:
- duzzanat, mely RA-ban általában kifejezettebb
- fájdalmas, merev ízületek: RA-nál a reggeli ízületi merevség 30 percnél tovább tart, OA-ban 30 perc alatt ’bejáratódik’.
- mozgáspálya beszűkülés
- meleg és tapintásra érzékeny az érintett ízület
- reggel rosszabbak a tünetek
Az RA-ra jellemző tünetek gyorsan (akár hetek alatt) alakulnak ki, szisztémát betegség lévén nem csak az ízületekben alakulhat ki gyulladás, hanem az egész szervezetben, míg OA esetén hosszabb folyamat során alakulnak ki a panaszok, melyek az ízületekre korlátozódnak, nincsenek általános tünetek, mint RA-ban (nem túl magas fokú láz, főleg gyerekeknél, izomfájdalom, túlzott fáradtság érzet). [2,3,4,5]
Mindkét esetben a betegség diagnózisának felállítása a fizikális vizsgálat, kórtörténet és különböző diagnosztikai vizsgálatok (képalkotó vizsgálatok, vérkép, stb.) alapján orvosi kompetencia, míg a betegség stádiumának megfelelő fizoterápiás kezelési stratégia felállítása érdekében a funkcionális diagnózis, mozgásszervi státusz meghatározása a gyógytornász feladatköre. A betegség okát megszűntetni egyik esetben sem lehet, így RA és az OA esetén is tüneti kezelésről beszélünk, mellyel az életminőséget tudjuk javítani és az állapot előrehaladását/romlását próbáljuk lassítani.
Kezelési lehetőségek
1. Gyógyszerek
Mindezt OA esetén non-szteroid gyulladáscsökkentők, szájon át szedhető, vagy lokálisan az ízületbe fecskendezett kortikoszteroid kezeléssel és a gyógytornával érhetjük el. Előrehaladott állapotban, ha a konzervatív kezelés már nem okoz a tünetekben számottevő javulást, hosszú távon a részleges, vagy teljes ízületi endoprotézis lehet a megoldás. [3,5]
RA esetén a duzzanat és fájdalom csökkentésére non-szteroid és kortikoszteroid gyógyszerek is alkalmazhatóak, de ilyen típusú ízületi gyulladás esetén speciális biológiai terápiás gyógyszereket szoktak alkalmazni. A biológiai terápiás gyógyszerek olyan géntechnológiával előállított fehérjéket tartalmaznak, mely a gyulladás során lejátszódó biokémiai vagy biológiai folyamatot egy meghatározott pontján befolyásolják, gátolják. [1,2]
2. Fizioterápia
A gyógyszeres kezelés mellett a legfontosabb a megfelelő specifikus fizioterápiás kezelés, mely az ízületek stádiumának megfelelően segít a pácienseknek megbirkózni a krónikus fájdalommal. Ez olyan egyénre szabott előre megtervezett mozgásprogramot jelent, mely tartalmaz erő-állóképesség fejlesztést, hat a kardiovaszkuláris rendszere, fokozza az ízületi mozgástartományt és tartalmaz koordinációs és egyensúlyi feladatokat, ezzel csökkentve az elesések kockázatát is. Az ízületvédelem szempontjából a gyógyszeres terápia és a fizioterápia mellett nagyon fontos tényező a beteg edukáció, a megfelelő ergonómia kialakítása, a megfelelő segédeszközök (funkcionális pihentető sínek, járási segédeszközök) megtalálása. [1]
Az Európai Reumaellenes Liga (EULAR- European League Against Rheumatism) egy 2018-ban megjelent ajánlásában megfogalmazta a megfelelő mennyiségű és minőségű fizikai aktivitás mértékét mindkét betegség esetén. (Az ajánlást 44 randomizált kontrollcsoportos kutatás, összesen 3469 személyt vizsgáló meta-analízis alapján állították fel.) [9]
A 4 átfogó alapelv a következő:
- Az egészséggel kapcsolatos életminőség javításának része kell legyen a rendszeres fizikai aktivitás.
- A fizikai aktivitás egészségügyi szempontból hasznos RA, OA és spondiloartritisz (SPA) esetén is.
- Az általános fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások (kardiorespiratorikus fittség, izomerő, flexibilitás és neuromotoros teljesítmény) biztonságosan használható RA, OA és SPA esetén is.
- A fizikai aktivitás megtervezése az egészségügyi szolgáltató és az RA-ban, OA-ben és SPA-ban szenvedők közös döntése kell legyen, figyelembe véve a páciens preferenciáit, képességeit és erőforrásait.
A WHO meghatározása szerint a felnőtt populációban –ebbe beleértve az időseket és a krónikus betegségben szenvedőket is-, heti minimum 150 perc közepes intenzitású és legalább 75 perc magas intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, kiegészítve heti egy alkalommal a nagy izomcsoportokat érintő izomerősítő gyakorlatokkal. Az ACMS (Amerikai Sportorvosi Kollégium) továbbá a fent említett fizikai aktivitást és izomerősítést kiegészítve rendszeres felxibiltást és neuromotoros tevékenységet (pl. egyensúlyt, ügyességet, koordinációt) fejlesztő aktivitást is az ajánlások közé sorol. [9]
A betegségben érintettek a Magyar Reumatológusok Egyesületének oldalán megtalálják a betegegyesületek, betegklubok listáját.
Források
- Krati Chauhan; Jagmohan S. Jandu; Mohammed A. Al-Dhahir. Oct 2019 RA Available from:https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441999/ (last accessed 23.2.2020) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441999/
- What’s the Difference Between Inflammatory Arthritis and Noninflammatory Arthritis? Brenda B. Spriggs, M.D., MPH, FACP — Written by Heidi Godman — Updated on August 6, 2020 https://www.healthline.com/health/inflammatory-arthritis
- Is it Rheumatoid Arthritis? The Differences Between RA an OA Brenda B. Spriggs, M.D., MPH, FACP — Written by Erica Roth — Updated on August 6, 2020 https://www.healthline.com/health/rheumatoid-arthritis/ra-vs-oa#autoimmune-vs-degenerative
- Osteoarthritis Symptoms William Morrison, M.D. — Written by the Healthline Editorial Team — Updated on September 9, 2017 https://www.healthline.com/health/osteoarthritis-symptoms
- https://www.arthritis.com/about-arthritis/rheumatoid-arthritis-vs-osteoarthritis
- https://www.cdc.gov/arthritis/docs/oaagenda2020.pdf
- https://oaaction.unc.edu/oa-module/oa-prevalence-and-burden/
- https://www.arthritis.org/diseases/rheumatoid-arthritis
- EULAR Recommendations on the effect of exercise and physical activity promotion in people with rheumatoid arthritis, spondyloarthritis and osteoarthritis https://www.eular.org/sysModules/obxContent/files/www.eular.2015/1_42291DEB-50E5-49AE-5726D0FAAA83A7D4/press_release_eular_recommendation_niedermann.pdf