Ebben a cikkben összeszedtem a két leggyakoribb ízületi fájdalom hátterében álló kórkép tüneteit és sajátosságait. A cél nem az öndiagnosztizálás támogatása, sokkal inkább a betegségek felismerése a tüneti jellemzők alapján és a megfelelő szakember könnyebb megtalálása.

Miről szól ez a cikk röviden?

Mikor beszélünk autoimmun problémáról és mikor beszélünk degeneratív talajon kialakult problémáról? A különbségek és hasonlóságok a tünetekben, a fájdalomban és a kezelési stratégiákban rejlenek.

Az ízületi gyulladás egy gyűjtőfogalomnak tekinthető, többféle betegséget jelent, aminek a következménye az ízületi fájdalom és gyulladás. A két leggyakoribb gyulladásos kórkép a reumatoid artritisz (RA) és az oszteoartritisz(OA), melyek az ízületek gyulladásával járó kórképek, de a háttérben különböző okok állhatnak, ezért a kezelésük is eltérő. Az RA egy autoimmun betegség, míg az OA elsősorban degeneratív ízületi betegség. [2,3]

Egy ízületi fájdalomra panaszkodó páciens esetén a panaszok megjelenése és a fájdalom minta, valamint egy részletesen felvett anamnézis már jó kiindulópont a két állapot megkülönböztetésére. Bármilyen diagnózis felállítása több tényező és vizsgálat alapján orvosi kompetencia, azonban gyógytornászként felelősségünk felismerni a betegséget és szükség esetén megfelelő szakemberhez irányítani a pácienseket. 

Vizsgáljuk meg a két betegség közti különbségeket

RA – reumatoid artritisz

„Reggel az egész testem merev és van, hogy két óra kell mire megszűnik a merevség.”

„A 30-as éveim elején kezdődtek ezek a fájdalmas periódusok.”

„Mindig szimmetrikusan fájtak az ízületeim, eleinte a kezeim, majd a lábaim, később több ízület is.”

„Nagymamámnak és anyukámnak is voltak hasonló tünetei egész fiatal koruk óta, a nagymamámnak olyan furcsán deformált volt a keze.”

Szisztémás, egész szervezetet érintő autoimmun folyamat, a hátterében az áll, hogy az immunrendszer tévesen kezd ellenanyagot termelni a saját szövetei ellen, ez indítja el az egész szervezetben a gyulladást. A szervezet megtámadja saját szerveit, ízületeit. Szisztémás betegség révén, nem kizárólag az ízületek érintettek a gyulladásos folyamatban, hanem egyéb képletek, szervek is. Általában a kis ízületeken jelentkezik először a panasz, a kéz kisízületein, a láb kisízületein, az ujjakon, csuklóban, bokában, majd később a nagyobb ízületek is érintetté válhatnak, úgy, mint a könyök, a vállak, a csípők és a térdek. A betegség a gerincet is érinti, főleg nyaki gerinc érintettség esetén gyógytornászként fokozottan elővigyázatosnak kell lennünk a kezelést tekintve és el kell tekintenünk néhány technikától. Nyaki gerinc érintettség esetén kizárólag funkcionális képalkotó vizsgálati eredmény birtokában kezelhetünk manuális technikákkal.  

A tünetekre jellemző, hogy általában szimmetrikusan jelenik meg a panasz és bármelyik életszakaszban elkezdődhet az autoimmun folyamat. Jellemző a családi halmozódás, tehát akinek a felmenőinél jelen volt RA, annál jellemzőbb, hogy kialakulhat ez az autoimmun folyamat. Nagyobb arányban érinti a női populációt, mint a férfiakat. (2-3:1) az arány, nőknél általában 30-60 év között jelentkezik, míg férfiaknál inkább későbbi életszakaszban. [1]

16 éves kor alatt Juvenilis Idiopátiás artritisz (JIA)-ről beszélünk, ezen betegség specifikumaira jelenleg nem térek ki.

OA – oszteoartritisz

„Reggel merevnek érzem a térdem, de 15 perc alatt bejáratódik.”

„Fiatalabb koromban semmi baj nem volt a térdemmel, 50 éves korom körül jelentkezett először.”

„Érdekes, eleinte a bal térdem fájt csak, majd évek múlva a jobb csípőm is.”

OA esetén az ízületben degeneratív folyamatok zajlanak, az ízületek kopása áll a betegség hátterében. OA esetén kialakult gyulladás úgynevezett ’steril’ gyulladás, nem külső tényező, kórokozó áll a gyulladás hátterében. Tipikusan a teherviselő nagy ízületeket érinti, tehát a csípő és a térdízületeket, valamint a gerincet. A betegség megjelenésekor jellemzően egy ízületet érint, és egy oldalon jelenik meg a panasz, nem szimmetrikusan. (Idővel mindkét oldali ízület érintetté válhat.) Ugyan úgy, mint RA-ban, kéz érintettsége is előfordul OA-ban, tipikus a hüvelykujj tőízületében, illetve az ujjak ízületeinek arthrózisára a Bouchard csomók és a Heberen csomók jellemzőek. A deformitás típusa, a fájdalom és a tünetek másképp jelennek meg, mint RA-ban. [4,6,7]

Az OA-ra jellemző, hogy az idő előrehaladtával jelenik meg, idősebb korosztályban. 45 év alatt főleg a férfiak érintettek, 50 év felett már a nők aránya a magasabb. Összességében az OA-ban szenvedők 65%-a nő. [7]

A betegségre hajlamosító tényezők leginkább az életkor, a túlsúly, egy régebbi trauma mely a jelenleg panaszos ízületet érintette, ízületi deformitás, valamint bizonyos genetikai tényezők (porcképződési zavar) is. [4,6]

{BANNER}

Nézzük a tünetek szempontjából

Mindkét állapotra jellemző:

  • duzzanat, mely RA-ban általában kifejezettebb
  • fájdalmas, merev ízületek: RA-nál a reggeli ízületi merevség 30 percnél tovább tart, OA-ban 30 perc alatt ’bejáratódik’.
  • mozgáspálya beszűkülés
  • meleg és tapintásra érzékeny az érintett ízület
  • reggel rosszabbak a tünetek

Az RA-ra jellemző tünetek gyorsan (akár hetek alatt) alakulnak ki, szisztémát betegség lévén nem csak az ízületekben alakulhat ki gyulladás, hanem az egész szervezetben, míg OA esetén hosszabb folyamat során alakulnak ki a panaszok, melyek az ízületekre korlátozódnak, nincsenek általános tünetek, mint RA-ban (nem túl magas fokú láz, főleg gyerekeknél, izomfájdalom, túlzott fáradtság érzet). [2,3,4,5]

Mindkét esetben a betegség diagnózisának felállítása a fizikális vizsgálat, kórtörténet és különböző diagnosztikai vizsgálatok (képalkotó vizsgálatok, vérkép, stb.) alapján orvosi kompetencia, míg a betegség stádiumának megfelelő fizoterápiás kezelési stratégia felállítása érdekében a funkcionális diagnózis, mozgásszervi státusz meghatározása a gyógytornász feladatköre. A betegség okát megszűntetni egyik esetben sem lehet, így RA és az OA esetén is tüneti kezelésről beszélünk, mellyel az életminőséget tudjuk javítani és az állapot előrehaladását/romlását próbáljuk lassítani.

Kezelési lehetőségek

1. Gyógyszerek 

Mindezt OA esetén non-szteroid gyulladáscsökkentők, szájon át szedhető, vagy lokálisan az ízületbe fecskendezett kortikoszteroid kezeléssel és a gyógytornával érhetjük el. Előrehaladott állapotban, ha a konzervatív kezelés már nem okoz a tünetekben számottevő javulást, hosszú távon a részleges, vagy teljes ízületi endoprotézis lehet a megoldás. [3,5]

RA esetén a duzzanat és fájdalom csökkentésére non-szteroid és kortikoszteroid gyógyszerek is alkalmazhatóak, de ilyen típusú ízületi gyulladás esetén speciális biológiai terápiás gyógyszereket szoktak alkalmazni. A biológiai terápiás gyógyszerek olyan géntechnológiával előállított fehérjéket tartalmaznak, mely a gyulladás során lejátszódó biokémiai vagy biológiai folyamatot egy meghatározott pontján befolyásolják, gátolják. [1,2]

2. Fizioterápia

A gyógyszeres kezelés mellett a legfontosabb a megfelelő specifikus fizioterápiás kezelés, mely az ízületek stádiumának megfelelően segít a pácienseknek megbirkózni a krónikus fájdalommal. Ez olyan egyénre szabott előre megtervezett mozgásprogramot jelent, mely tartalmaz erő-állóképesség fejlesztést, hat a kardiovaszkuláris rendszere, fokozza az ízületi mozgástartományt és tartalmaz koordinációs és egyensúlyi feladatokat, ezzel csökkentve az elesések kockázatát is. Az ízületvédelem szempontjából a gyógyszeres terápia és a fizioterápia mellett nagyon fontos tényező a beteg edukáció, a megfelelő ergonómia kialakítása, a megfelelő segédeszközök (funkcionális pihentető sínek, járási segédeszközök) megtalálása. [1]

Az Európai Reumaellenes Liga (EULAR- European League Against Rheumatism) egy 2018-ban megjelent ajánlásában megfogalmazta a megfelelő mennyiségű és minőségű fizikai aktivitás mértékét mindkét betegség esetén. (Az ajánlást 44 randomizált kontrollcsoportos kutatás, összesen 3469 személyt vizsgáló meta-analízis alapján állították fel.) [9]

A 4 átfogó alapelv a következő:

  1. Az egészséggel kapcsolatos életminőség javításának része kell legyen a rendszeres fizikai aktivitás.
  2. A fizikai aktivitás egészségügyi szempontból hasznos RA, OA és spondiloartritisz (SPA) esetén is.
  3. Az általános fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlások (kardiorespiratorikus fittség, izomerő, flexibilitás és neuromotoros teljesítmény) biztonságosan használható RA, OA és SPA esetén is.
  4. A fizikai aktivitás megtervezése az egészségügyi szolgáltató és az RA-ban, OA-ben és SPA-ban szenvedők közös döntése kell legyen, figyelembe véve a páciens preferenciáit, képességeit és erőforrásait.

A WHO meghatározása szerint a felnőtt populációban –ebbe beleértve az időseket és a krónikus betegségben szenvedőket is-, heti minimum 150 perc közepes intenzitású és legalább 75 perc magas intenzitású fizikai aktivitás ajánlott, kiegészítve heti egy alkalommal a nagy izomcsoportokat érintő izomerősítő gyakorlatokkal. Az ACMS (Amerikai Sportorvosi Kollégium) továbbá a fent említett fizikai aktivitást és izomerősítést kiegészítve rendszeres felxibiltást és neuromotoros tevékenységet (pl. egyensúlyt, ügyességet, koordinációt) fejlesztő aktivitást is az ajánlások közé sorol. [9]

A betegségben érintettek a Magyar Reumatológusok Egyesületének oldalán megtalálják a betegegyesületek, betegklubok listáját.

Források

  1. Krati Chauhan; Jagmohan S. Jandu; Mohammed A. Al-Dhahir. Oct 2019 RA Available from:https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441999/ (last accessed 23.2.2020) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441999/
  2. What’s the Difference Between Inflammatory Arthritis and Noninflammatory Arthritis? Brenda B. Spriggs, M.D., MPH, FACP — Written by Heidi Godman — Updated on August 6, 2020 https://www.healthline.com/health/inflammatory-arthritis
  3. Is it Rheumatoid Arthritis? The Differences Between RA an OA Brenda B. Spriggs, M.D., MPH, FACP — Written by Erica Roth — Updated on August 6, 2020 https://www.healthline.com/health/rheumatoid-arthritis/ra-vs-oa#autoimmune-vs-degenerative
  4. Osteoarthritis Symptoms William Morrison, M.D. — Written by the Healthline Editorial Team — Updated on September 9, 2017 https://www.healthline.com/health/osteoarthritis-symptoms
  5. https://www.arthritis.com/about-arthritis/rheumatoid-arthritis-vs-osteoarthritis
  6. https://www.cdc.gov/arthritis/docs/oaagenda2020.pdf
  7. https://oaaction.unc.edu/oa-module/oa-prevalence-and-burden/
  8. https://www.arthritis.org/diseases/rheumatoid-arthritis
  9. EULAR Recommendations on the effect of exercise and physical activity promotion in people with rheumatoid arthritis, spondyloarthritis and osteoarthritis https://www.eular.org/sysModules/obxContent/files/www.eular.2015/1_42291DEB-50E5-49AE-5726D0FAAA83A7D4/press_release_eular_recommendation_niedermann.pdf