Keveset mozognak a francia fiatalok

A fizikai tevékenység nem okvetlenül jelent rendszeres sportolást vagy kocogást. A pontos meghatározás szerint fizikai tevékenységnek számít „minden olyan izommunkával járó testmozgás, amely nagyobb energiát igényel, mint amilyen a pihenésnél szükséges". (Ez az EU sport- és egészségügyi munkacsoportjának meghatározása.) Fizikai tevékenység lehet a gyors séta, sokféle háztartási munka - széles a skála.

Korábban napi húsz perc ilyen testmozgást javasoltak, az újabb angolszász tanulmányok rendszeres közepes intenzitású tevékenységi periódusokat tartanak hasznosnak. De két-három tízperces mozgás is ugyanolyan hatású lehet. Egyébként már az ülőhelyzetben töltött idő csökkentése is jótékony hatású.

Például ha valaki naponta egy órával csökkenti a tévénézéssel töltött időt és álló tevékenységet folytat, évi 1-2 kiló zsírral többet éget el a szervezete. A gyerekek már hatéves korban megkezdhetik a sportolást, azelőtt pedig az a jó, ha minden nap kedvükre mozognak - ez mozgáskészségük és koordinálófunkcióik kialakításához igen fontos.

Az AFFSA felmérése azt jelenti, hogy a francia tizenéveseknek több mint a fele a nemzetközi normában szereplő napi egyórás mozgásnál kevesebbet teljesít, és minden ötödik francia tinédzser egyáltalán nem sportol.
Különösen a kedvezőtlen helyzetű rétegekre jellemző ez, és főleg a lányoknál - mutatott rá Jean-Francois Toussaint, az IRMES nevű sportegészségügyi kutatóközpont igazgatója.

Az iskolai mozgásidő a kor növekedésével párhuzamosan
csökken: a bölcsödében még napi gyakorlat, az elemiben heti három óra, a gimnáziumban heti két óra. A sportolásra fordított idő évtizedek óta csökken. A mai serdülők 40 százalékkal kevésbé aktívak, mint 30 évvel ezelőtti társaik. „A fiatalok többsége nem használ aktív - gyalogos, kerékpáros vagy rolleres - közlekedési módot, amikor az iskolába megy" - tűnt ki a Health Behaviour of School-Aged Children (HBSC) nevű szervezet nemzetközi vizsgálatának Franciaországra vonatkozó adataiból.

A közlekedés fejlődése és a digitális rendszerek - számítógépek, játékkonzolok, mobiltelefonok - elterjedése miatt egyre inkább terjed az ülő életmód, ami aggasztó módon párosul az elhízással. A 3-17 évesek napi három órát töltenek a képernyő előtt - évről évre többet.

Az európai táplálkozási tájékoztató tanács (EUFIC) egyik jelentésében rámutat, hogy míg az egészséges életmóddal kapcsolatban a figyelem főleg a táplálkozásra összpontosul, a testgyakorlás szerepe jóval szerényebb érdeklődést vált ki - pedig a fizikai tevékenység az emberek egészségének egyik meghatározó tényezője minden életkorban.

A fiatalok erre az érvre egyáltalán nem hallgatnak. Sylvain Quinart sportorvos és oktató szerint ebben nagy szerepe van a pszichológiai tényezőknek, sokan azért hagynak fel a sporttal, mert rossz véleménnyel vannak magukról. A társadalom a karcsúságot kultiválja, a súlyfölösleggel rendelkező gyermek vagy serdülő korú (a 3-17 évesek 14 százaléka, akiknek 3 százaléka kórosan elhízott) gyakran nem állja mások tekintetét. Előfordul, hogy fiatal lányok felmentést kérnek a torna alól, mert nem akarnak társaik előtt fürdőruhában mutatkozni.

A sportegyesületek többsége a versenysportra összpontosít, de ezeknek a tapasztalatoknak a fényében egyes szövetségek fontolóra veszik, hogy programjukba felvegyenek olyan tevékenységeket is, amelyek nem versenyszerűek és így több tizenéves számára nyitottak, megfelelnek szocializációs elvárásaiknak és annak, hogy élvezni akarják a testedzést. Jean-Francois Toussaint szerint egy aktív tizenévesnek nagyobb esélye van arra, hogy aktív felnőtt legyen belőle. Ehhez a sportnak örömet kell szereznie - mondja -, de ezt a követelményt nem mindig tartják szem előtt.