Kiderült a titka az „aranyhajnak”

A haj a talajban legjobban fennmaradó emberi szövetek egyike, következésképpen a több évszázados vagy évezredes leletek elemzése nem csupán a bűntényekről árulkodik, hanem ókori civilizációkról is. Így a gyermekmúmiák hajelemzése derített fényt arra, hogy a chilei Chinchorro-kultúra népe arzénnal szennyezett vizet fogyasztott 6800 évvel ezelőtt. Ez a folyamatos mérgezés vezetett az igen magas gyermekhalandósághoz: a mélységes gyász pedig arra késztethette az elkeseredett szülőket, hogy valamilyen módon megőrizzék a csöppségeket, amiknek nyomán megszületett a világ legkorábbi ismert mumifikálási eljárása - olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

A talajban rengeteg a mikroorganizmus, ezek némelyike képes összegyűjteni vagy szétpermetezni a földben található fémeket, hogy semlegesítsék ezek esetleges kártékony hatását a baktériumokra. Ily módon téves eredményeket adhat a hajelemzés: az egyik legkomolyabb ellenérv, hogy a talaj mikroorganizmusai behatolhatnak a hajszálakba, és különféle vegyületeket rakhatnak le bennük.

"Embereket ítéltek el és végeztek ki hajelemzés alapján" - hangsúlyozta Otto Appenzeller, az albuquerque-i Marathon Clinics Research Foundation kutatója, aki saját hajmintáit inkubálta hat hónapon át ausztráliai aranybányában vett talajban.

A kísérletek némelyikében a földminták Cupriavidus metallidurans baktériummal voltak szennyezettek; ez a mikroorganizmus a nehézfémeket tartalmazó talajban érzi jól magát, a mérgező aranyvegyületeket fémmé redukálva. Mint a kísérletek során bebizonyosodott, a Cupriavidus metallidurans nélküli talajmintában nem növekedett meg a haj aranytartalma, ugyanakkor drámai módon megemelkedett a baktérium jelenlétében.

"Kísérletes úton szerzett bizonyítékaink vannak arra nézve, hogy egy baktérium arannyal szennyezheti a hajmintákat" - hangsúlyozta Appenzeller.

Mit hozzátette, ebből következik, hogy a baktériumok más fémekkel is szennyezhetik a tetemek haját. "A talajban száznál több különböző olyan baktérium található, amely rezisztens az arzénnal szemben. Ennek az az egyetlen módja, hogy az arzént valamilyen váladékkal vonják be, amely izolálja a mérget a környezettől" - magyarázta a kutató.

Szerinte a jövőben, ha a tetemek hajmintáit elemzik, keresni kell a mikroorganizmusok váladékát, vagy genetikai vizsgálatokkal kimutatni a jelenlétüket. Az elemzés előtt el kell majd távolítani a haj külső rétegét, hogy a szakértők valós képet kapjanak az elhunyt anyagcseréjéről, és arról is, hogy milyen esetleges mérgezés végzett vele.

Az amerikai kutatók eredményeikről a PLoS ONE nemzetközi tudományos portálon számoltak be.