Kötelező Shakespeare az orvosoknak?

Kenneth Heaton, a Bristoli Egyetem orvosa 42 Shakespeare művön rágta át magát és megfigyeléseit összevetette Shakespeare pályatársainak 46 művével. Heaton szerint Shakespeare messze kimagaslott azzal a képességével, hogy képes volt felismerni a fizikai tünetek és a mentális problémák közti kapcsolatot.

A vertigó (forgó jellegű szédülés), ami a szédülés egyik leggyakoribb fajtája, öt érzelmileg zavarodott férfi karakternél fordul elő a Makrancos Hölgy, a Rómeó és Júlia, a VI. Henrik (első rész), a Cymbeline, illetve a Troilus és Cressida című drámákban.

A szélsőséges érzelmekhez köthető légszomj 11 esetben fordul elő a Veronai Két Nemes, a Lucretia Meggyalázása, a Vénusz és Adonisz, valamint a Troilus és Cressida című művekben.

A bánat és a szomorúság kimerültség képében jelentkezik a Hamletben, a Velencei Kalmárban, az Ahogy Tetszik-ben, a II. Richárdban és a IV. Henrik második részében.

A Lear Királyban, a II. Richárdban és a János Királyban a mentális krízis hallásproblémákban nyilvánul meg, az erős érzelmi megrázkódtatás pedig közönyösségben és fizikai gyengeségben jelentkezik a Rómeó és Júliában, a Julius Cézárban és a III. Richárdban.

"Shakespeare megfigyelése, mely szerint a magatehetetlenség és az fokozott érzékelés hátterében pszichológiai problémák állhatnak, annyira egyedülálló, hogy egyetlen pályatársa művében sem jelenik meg" - nyilatkozta Heaton.

Shakespeare segíthet a modern diagnosztáknak felismerni azokat a mentális betegségeket, amelyek fizikai formában jelentkeznek. "Sok orvos nem képes a fizikai tüneteket érzelmi anomáliákra visszavezetni, ez pedig hibás diagnózishoz vagy helytelen kezelési módszerek alkalmazásához vezethet" - véli a kutató.

"Minden orvosnak a javára válna, ha több Shakespeare művet olvasna, ez ugyanis nagyban segítheti a diagnoszták munkáját" - tanácsolja Heaton.

A kutatás részletes leírása a Journal of Medical Humanities című brit szaklap legutóbbi számában olvasható.