Krokodil az étrendben

„Ezek az élelmek - írja Brian Richmond, a George Washington egyetem antropológiai tanszékének kutatója a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben - jelentős omega 3 és 6 zsírsavak forrásai voltak az emberi agyvelő fejlődését segítették. Ásatásaink egy 1,95 millió éves lelőhelyen bizonyítják, hogy őseink legalább tízféle szárazföldi és vízi állatfélét ettek és ezeknek húsa nagyban hozzájárult agyuk növekedéséhez."

Az emberi agyvelő a fejlődés három millió éve alatt megháromszorozódott.

Naomi Levin, a John Hopkins egyetem geológusa, Richmond kutatótársa, azt emelte ki, hogy a hús megjelenése az addig alapvetően vegetariánus étrendben sok kalóriát és tápanyagot jelentett és az ember fejlődésének egyik kulcsa volt.

Eddig a húsfogyasztásra vonatkozóan kevés lelet és adat állt rendelkezésre. Korábban mindössze két macskahal maradványt találtak a tanzániai Olduvaiban, ami erre utalt.

Levin és Richmond 2004 óta dolgoznak a kenyai Turkana tónál, ahol a húsos lakoma maradványaira találtak, összesen 48 szárazföldi állat kövületeit. A csontokon láthatók a hal felbontására, a krokodilláb leválasztására, a teknősbéka kibelezésére, vagy a csontok feltörésére szolgáló kőeszközök nyomai. Az nem világos a kutatók előtt, hogy az elfogyasztott mintegy tízféle állatot vadászták-e, vagy elhullottan találták az akkori emberek, de valószínű, hogy nyersen ették ezeket. Az ősemberek lehettek 3,3-2,3 millió évvel ezelőtt élt australopitecusok, vagy Homo abilisek, akik kb. 2,4-1,5 millió éve éltek.

Az igazi nagy lökést az agy fej1ődéséhez azonban valószínűleg a kétlábra állás adta, amely felszabadította a mellső végtagokat és új képességekkel ruházta fel az embert, többek között a mozgás, az eszközök használatában.